Csókay András elhunyt kisfiáról: Marci jelent meg Jézus oldalán és rám szólt, „jól látod, apu”

A Honvédkórház Semmelweis-díjas idegsebésze a Mária Rádió Facebook-oldalán osztja meg az emberekkel naplóbejegyzését, amiben felfedi az igazságot Rabeja és Rukia, a szétválasztott ikerpár történetéről.

Csókay András és munkatársai 2019-ben választották szét a fejüknél összenőtt bangladesi lányokat.

„Számomra 2016-ban Medjugorjeban indult minden. A 10 éves kisfiam tragikus halála kapcsán kapott misztikus tapasztalatokról, Jézus-élményekről tanúságtételre hívtak meg, ahol elmondtam azt a Szentségimádás közben kapott látomást, melyben Marci jelent meg Jézus oldalán a kitett Eucharisztiában, és közben jól hallhatóan rám szólt: „jól látod, apu”. A tanúságtétel után találkoztam egy nigériai atyával, akivel közösen imádkozva a segítő Szűzanya lelkületével kaptuk a hívást, hogy idegsebészeti missziót szervezzünk Nigériában. Pár hónappal később 9 kórházat bejárva rátaláltunk a Borromei Szt. Károlyról elnevezett kórházra Onitsában. A misszió felfejlődött, jelenleg a Jót tenni jó (To do good is good) alapítvány és egy humanitárius missziós alapítvány (Afréka) viszi. Visszatérve a 2016-os misszió alapításához, ide hívtam el eddig 8 alkalommal vendégorvost, magyart és külföldit. Egyiküktől visszahívást kaptam Dakhába. Itt találkoztunk az ikrekkel, mivel megtudták, hogy személyemben idegsebész is van a misszióban.

Ekkor kaptam az első Jézus általi tudományos szakmai útmutatást, amely megalapozta a későbbi szétválasztástˮ – áll Csókay doktor naplójában.

„Mostanra állt össze a teljes kép erről a szellemi harcról, amelyet az általam is művelt és nagyra becsült tudomány védelmében folytatnom kell, abban a tekintetben, hogy elfogadja azt az igazságot, hogy az idegsebészeti szétválasztó műtéteknek elvégzője ugyan mi voltunk, orvosok, műtősnők, de a vezetőnk: Krisztus nélkül semmire sem mentünk volna, mivel a szakmai ötleteket és a műtét közbeni megerősítéseket is tőle kaptuk személyes imakapcsolatban, ahogy a műtét utáni csodákat is” – áll Csókay doktor naplójának 3. részében. – „A műtét előtti napon Szentáldozáshoz tudtunk járulni, ebben segítettek a bangladesi szervezők, akik muszlimok, hinduk, buddhisták voltak. Megértették, hogy a vezetőnk Jézus, akire támaszkodunk a szaktudásunkon kívül. Azt is el kell fogadnia a tudománynak, hogy a milliók imája itthon, Bangladesben, Medjugorjéban és Nigériában, valamint Mindszenty bíboros úr égi közbenjárása is hatalmasat segített, hogy életben maradjanak a gyerekek. Muszlim, hindu, buddhista testvéreink mind támogattak minket. Meglepetésünkre ennek megvallása közben sok gúnyt, megvetést, fenyegetést kaptunk és kapunk, a hozzánk közel álló, magukat kereszténynek mondó magyar barátaink szűk körétől, de boldogok vagyunk pont az utolsó evangéliumi boldogmondás igazsága alapján: „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket” (Mt.5,11), amely valóban „szabaddá tesz”.