Erre figyeljünk, ha boltban vesszük a bejglit: így trükköznek az üzletláncok

Jogszabály határozza meg, mit lehet bejglinek nevezni, így védve a fogyasztókat az átveréstől. A „bejgli” feliratú süteménynek legalább 40 százalékának tölteléknek kell lennie és annak a 40 százaléka pedig mák vagy dió. Ám a nagy üzletláncok számos bűvésztrükköt bevetnek, hogy növeljék az eladást, amikről a Ripost rántotta le a leplet!

Az egyik ilyen trükk, hogy a legolcsóbb sütemény árát nagy méretben meghirdetik, de alá pakolják a drágábbat is. Így a figyelmetlen vevő azt hiheti jól járt, de mégis a drágábbik termékkel a kosarában távozik az üzletből.

Ami pedig szintén sűrűn fordul elő, hogy a legtöbb gyártó csak a minimumot hozza az összetevők terén. A jogszabály által előírt minimumot mindenki hozza, de csak egy-egy kézműves cukrászat termékében haladja meg a töltelék az előírt 40 százalékot és azon belül a dió, mák sem több az előírásnál. Az egyik legdrágább bejgli töltelék-tartalma némileg még kevesebb is volt az elvárt minimumnál. A lényeg: érdemes megnézni az összetevőket!

A gyártók kötelesek feltüntetni, ha dió helyett például valamilyen pótló anyagot használnak. A legelterjedtebb a Dejó, ami ízre nagyon hasonlít a dióra, ám összetételében teljesen más. Azonban a bejglivásárló körúton az egyik legnagyobb megdöbbenést azok a termékek váltották ki, amelyeket már nem tehetünk a karácsonyi ünnepi asztalra, mivel december 21-én lejár a szavatosságuk.

Tippek a NÉBIH-től