Hátborzongató történetek: boszorkányokat égettek a budapesti hegyen

A legtöbb fővárosinak a Citadella, a Szabadság szobor, vagy a Szent Gellért Sziklatemplom jut eszébe a főváros fölé magasodó Gellért-hegyről, melynek legendái a kelta korig nyúlnak vissza.

Pogányok ölték meg a püspököt

A régészeti leletek alapján már az első században is éltek itt emberek. A Szent Gellért-hegy elnevezés a 15. századtól lett elterjedt, amelyhez kapcsolnak egy legendát is, miszerint 1046-ban a hittérítő Gellért püspököt a pogányok a Duna felőli sziklás részen egy hordóba zárva a mélybe lökték. Ezt megelőzően, az Árpád-kor idején a hegyet Pesti-hegynek, illetve Kelen-hegynek is nevezték.

Ördögök búvóhelye a misztikus hegy

A 16. században Blocksbergnek, azaz Boszorkányhegynek nevezték, mert úgy tartották, hogy a boszorkányok búja összejöveteleinek és más sátáni, vagy pogány szertartások helyszíne. Az egyszerű nép félt is a hegytől, mert úgy tartotta, hogy a boszorkányok és búvóhelye.

Virágoztak a bordélyházak

Emiatt később számos boszorkánypert és boszorkányégetést tartottak a helyszínen, ami csak az 1700-as években Mária Terézia intézkedéseinek köszönhetően szűntek meg. Érdekes módon boszorkányos mendemondák csak ezután kezdtek lábra kapni. Talán, mert a hegy aljában a 20. század közepéig virágoztak a bordélyok, így a nép fejében a rosszlányok világa összekeveredett boszorkánylegendákkal.

Tudta?

Ínség-szikla

Ínség-szikla a Gellért-hegyhez tartozó sziklatömböt, talpalatnyi zátonyt jelöli, amelyre a Szabadság-híd pillérjeit is alapozni tudták. Elnevezése a 1960-évek elejétől ismert, de gyakran emlegették Ínségkőként is. Neve az aszályos időszakra vonatkozik: ha kevés a csapadék, – aminek a jele a szikla megjelenése, a Duna alacsony vízállása miatt – a mezőgazdaságban kevés termést jelent, tehát ínséges időszak következik.

Ön is ismer egy titkos budapesti történetet? Küldje el, és a Metropol utánajár! e-mail:[email protected]

Ezek is érdekelhetik: