Hátborzongató történetek: boszorkányokat égettek a budapesti hegyen

Manapság a főváros egyik jelképe, amely a legendák szerint egykor boszorkányok és ördögök búvóhelye volt és, ahol már a kelták is jólérezték magukat. A Metropol sorra vette a Gellért-hegy titkait.

Szerző: Beringer Roland

Létrehozva: 2020.10.21.

I. kerület XI. kerület Gellért-hegy turizmus Citadella Titkos Budapest történelem

A legtöbb fővárosinak a Citadella, a Szabadság szobor, vagy a Szent Gellért Sziklatemplom jut eszébe a főváros fölé magasodó Gellért-hegyről, melynek legendái a kelta korig nyúlnak vissza.

Pogányok ölték meg a püspököt

A régészeti leletek alapján már az első században is éltek itt emberek. A Szent Gellért-hegy elnevezés a 15. századtól lett elterjedt, amelyhez kapcsolnak egy legendát is, miszerint 1046-ban a hittérítő Gellért püspököt a pogányok a Duna felőli sziklás részen egy hordóba zárva a mélybe lökték. Ezt megelőzően, az Árpád-kor idején a hegyet Pesti-hegynek, illetve Kelen-hegynek is nevezték.

Ördögök búvóhelye a misztikus hegy

A 16. században Blocksbergnek, azaz Boszorkányhegynek nevezték, mert úgy tartották, hogy a boszorkányok búja összejöveteleinek és más sátáni, vagy pogány szertartások helyszíne. Az egyszerű nép félt is a hegytől, mert úgy tartotta, hogy a boszorkányok és búvóhelye.

Számos boszorkánypert és boszorkányégetést tartottak a helyszínen, Fotó: Shutterstock

Virágoztak a bordélyházak

Emiatt később számos boszorkánypert és boszorkányégetést tartottak a helyszínen, ami csak az 1700-as években Mária Terézia intézkedéseinek köszönhetően szűntek meg. Érdekes módon boszorkányos mendemondák csak ezután kezdtek lábra kapni. Talán, mert a hegy aljában a 20. század közepéig virágoztak a bordélyok, így a nép fejében a rosszlányok világa összekeveredett boszorkánylegendákkal.

Tudta?

rengeteg szőlő borította a hegy oldalát, a híres budai borvidéket részét alkotta

a Duna fölé 139, a tengerszint fölé pedig 235 méterrel magasodik Gellért-hegy

a Gellért-hegy nemcsak természetvédelmi terület, de a Világörökség része is

leghíresebb barlangja a Szent Iván barlang, amelyben a Pálos Rend kápolnáját vagyis a Szent Gellért sziklatemplomot találjuk.

a Rákosi-rendszerben befalazták a sziklatemplomot, amelyet 1992-ben szabadítottak ki

A Sziklatemplom most is várja a híveket, Fotó: Shutterstock

a hőforrásoknak köszönhetően a török időkben sorra épültek a törökfürdők, melyek közül a mai napig üzemel a Rudas-fürdő és a Király-fürdő

a hegy gyomrában található víztározó és barlangrendszerek is

a Citadellát az 1848-as forradalom leverését követően építették az osztrákok, hogy megfélemlítsék a pestieket

a Citadella tetején több rádióadó is sugározza adását

A Szabadság-szobor előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el

A hegy gyomrában található víztározó és barlangrendszerek is, Fotó: Shutterstock

Ínség-szikla

Ínség-szikla a Gellért-hegyhez tartozó sziklatömböt, talpalatnyi zátonyt jelöli, amelyre a Szabadság-híd pillérjeit is alapozni tudták. Elnevezése a 1960-évek elejétől ismert, de gyakran emlegették Ínségkőként is. Neve az aszályos időszakra vonatkozik: ha kevés a csapadék, – aminek a jele a szikla megjelenése, a Duna alacsony vízállása miatt – a mezőgazdaságban kevés termést jelent, tehát ínséges időszak következik.