
Túl a hetedik ikszen is ragyog. Hűvösvölgyi Ildikó tanít, játszik a Turay Ida Színházban – de a nagymamaszerepért a leghálásabb.
Hűvösvölgyi Ildikó most is kirobbanó formában van, amihez nagyban hozzájárul az, hogy igen aktív életet él. Mégis akkor a legboldogabb, amikor az egyéves unokájával töltheti az idejét, aki még az öltözködésben is segít neki.
„Soha nem tekintettem magamra dívaként, sőt még csak sztárnak sem mondtam magamat. Az voltam, csak nem tudtam róla, mert annak idején ennek nem tulajdonítottunk ekkora jelentőséget. Nem volt sztárkultusz, celebkultusz pedig még annyira sem. Csupán tettem a dolgomat – kezdte a Hot!-nak a színésznő, aki jeles évfordulót ünnepel: ötven éve annak, hogy elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. – Nemrégiben vettem át az aranydiplomámat a Színművészetin, ami ma már egyetem. Ilyenkor az ember tele van nosztalgiával, na és persze kérdésekkel, hogy hova tűnt az az ötven év. A válasz is gyorsan megvan, ha belegondolok abba, hogy mennyi mindent játszottam, vagy ha ránézek a családomra. Természetes, hogy az idő elmúlik. És én nem vagyok az a típus, aki örökké fiatal akar maradni, még akkor sem, ha szerencsés alkat vagyok. Sokan nem tudják, hogy túl vagyok a hetedik ikszen is, de ez engem soha nem foglalkoztatott” – árulta el a művésznő.
Ildikó mosolyogva mesélt az idő múlásáról. Azt is elárulta, hogy akkor érzi jól magát, ha a színház és a tanítás mellett az unokáira is jut ideje.
„Jól vagyok, hiszen élem a nagymamák életét. Nem akarok már annyit dolgozni, mint évekkel ezelőtt tettem, és ebben a korban már el is fogynak a szerepek – tette hozzá. – Igaz, van egy nagyszerű kétszemélyes darabunk a Turay Ida Színházban, a Bakancslista, amiben Bencze Ilonával játszunk. Igazán boldog viszont akkor vagyok, ha az unokáimmal foglalkozhatok. A legkisebbért szinte rajongok! A születése pillanatától kezdve része vagyok az életének. Láttam, amikor elkezdett mászni, és azt is, amikor elindult. Hihetetlen boldogsággal tölt el, amikor belépek hozzájuk, és ő kitárt karokkal rohan felém! Annyira szeret, és ezt annyira ki is mutatja, hogy ennél többre már nincs is szükségem. Még az öltözködésben is segít, emlékszik, mikor milyen ruha volt rajtam” – mesélte az örökifjú nagymama.
Fontos lett az énidő
A művésznő abban látja a fiatalsága titkát, hogy sokkal jobban figyel önmagára. Mint mondja, nemcsak az unokájával van együtt szívesen, hanem a szabadban is sok időt tölt. Ilyenkor kutyát sétáltat vagy beszélget az emberekkel.
A legenda hosszas küzdelem után vesztette életét.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.