Csak Papadimitriu Athina lélekjelenlétén múlt, hogy nem égett porig az otthona. A színésznő szerint az égiek vele voltak, ezért nem történt tragédia azon a bizonyos éjszakán. A Jászai Mari-díjas művész lapunknak most elárulta: most már megnyugodott és tudja, az élet tanítani akarta a tűzzel.
Papadimitriu Athina már túllépte azt a határidőt, amit adott magának a kiégett háza rendbehozatalára. A színésznő otthonában még karácsonykor, advent második vasárnapján keletkezett tűz. Gyanús hangokra ébredt, rögtön elindult a hang irányába, hamar kiderült: a kazánban csaptak fel a lángok, nagyon megijedt. Ösztönös mozdulattal becsukta a helyiség ajtaját, ezzel tulajdonképpen elfojtotta a tüzet, nem terjedt tovább. De így is jelentős anyagi kára keletkezett, sok minden tönkrement és minden helyiséget újra kellett festeni.
„Őrület, mit úsztam meg” – mondta napokkal a házában kigyulladt tűz után Papadimitriu Athina. A Jászai Mari-díjas színésznőnek szerencsére volt biztosítása, nagyon bizakodó volt, hogy hamar rendbe lehet hozni a tűztől, koromtól bekoszolódott falakat, ki lehet cserélni a sérült, vagy megsemmisült használati tárgyakat.
„Augusztus elejéig adtam magamnak határidőt, hogy újra szép legyen minden” – árulta el Papadimitriu Athina.
De ugyanott tartok, mint egy hónapja, a festés miatt mindent ki kellett pakolni, így most minden dobozokban, ládákban, azok meg a folyosóra, szabad területekre vannak tolva és így mindig nekimegyek valaminek, mindig megbotlok, de mostanra elfogadtam, hogy ez van, én otthon túrázom, nem az erődben. Rettenet, kupleráj van. De víz és áram van, a legfontosabbak, a hálószoba, a nappali kész van, a többi pedig megvár! Az biztos, vendégeket mostanában nem fogok hívni, na bumm, kibírom! Nagyon jóban vagyok Istennel, tudom, hogy ennek a tűznek mi volt az oka, hogy tanuljak! Például azt, hogy szabaduljak meg a felesleges tárgyaktól, mert sajnos gyűjtögető vagyok. Már néhány dolgot kidobtam, viszont szereztem újakat helyettük
– nevet nagyot.
Tele van fellépésekkel, előadásokkal Athina naptára egész nyáron, ami persze boldogság, de vágyik egy kis édes semmitevésre is a színésznő.
„Tíz különböző előadásban játszom, bejárjuk az egész országot és határon túlra is megyünk. Nagyon kell koncentrálni, melyik darab, melyik szöveg, de felkapom a jelmezt és már tudom is. De nagyon vágyom a tengerre, négy éve nem voltam, itt az ideje. Minden embernek szüksége van a tengerre, főleg a nőknek. Azt mondják nekünk, hogy minden évben nyáron negyvenszer be kell menni a tengerbe fél órára, jót tesz. Meg azért bevallom, jó lenne egy kis édes semmittevés, csak úgy lógatni a lábam, talán szeptemberben, októberben el tudok utazni!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre