Ábel Anita elmondta az igazságot a Szomszédokról: Sokszor ér az a vád, hogy ezt a sorozatot megtagadom

Valahogy az emberek nem gondolnak abba bele, hogy én ott gyerek voltam. 12 évesen egyszer csak rád szakadt egy olyan fajta – népszerűség? azt nem tudom – egy olyan fajta ismertség, amiben megszűntél te létezni. Nem voltál te

Más néven szólítottak, azt hitték, hogy te ott Magenheimék lánya vagy. És hiába dörömböltél te belülről, hogy de kérem szépen, nekem van egy apukám, van egy anyukám, én Ábel Anita vagyok, erre senki nem volt kíváncsi. Hiszen abban az időben egy tévécsatorna volt, tehát ezt a sorozatot 5-6 millió ember nézte, ami ma felfoghatatlan szám, a televíziózásban főleg. Egyszerűen megszűnt Ábel Anita létezni, ami ellen én nagyon harcoltam. Én nem akartam azonosulni, mert ez egy szerep volt. Én odamentem kéthetente forgatni, forgattam 3-4 napot, de nekem volt egy civil életem.

A sorozatba nagyon sok olyan dolog belekerült, ami velem történt, aztán egy idő után én már semmit nem meséltem el, mert nem akartam még ennyi párhuzamot sem. Nem volt annyira funny ezt megélni gyerekként. Ettől függetlenül rengeteg jó emlékem van: amikor a Juci néni mellett ülök a székben és meséli a régi színésztörténeteit, ezek a mai napig itt vannak bennem. Vagy Máriáss Józsi bácsi meséli a színésztörténeteit, vagy hogy a Kulka Janival egy nagyon jó barátság alakult ki köztünk – ezek mind nekem megmaradtak. De volt egy olyan része, amire én nem szívesen emlékszem. Én nem is szívesen nézem vissza ezt a sorozatot, mert pontosan tudom, hogy milyen korszakaim voltak, éppen milyen lelkiállapotban voltam, és valahol ezt a szüleim sem kezelték jól.