Semmelweis-Vecsei: mindenki elveszít valakit az életében, akit iszonyatosan szeret

Mozikban a Semmelweis, az anyák megmentője! Koltai Lajos úgy fogalmazott: új filmjében egy „szép embermesét” akart megmutatni. Ehhez a Semmelweis személyét megformáló, az orvos és az ember karakterét magára öltő főszereplő, Vecsei H. Miklós is hozzájárult. Nagy Katicával, a filmbeli Emmával együtt azt osztották meg velünk, milyen igazi, szeretetteljes légkörben élték meg a forgatást.

„Egy keddi napon felhívott Koltai tanár úr, akivel addig soha nem találkoztam, és megbeszéltük, hogy csütörtökön találkozunk, majd szerdán teljesen véletlenül összefutottunk egy színházi előadáson. Elkezdődtek a találkozások és beszélgetések. Aztán már Katica is ott volt mellettünk. Emlékszem, tavaly nagypéntek volt, amikor a tanár úr mondta nekünk, hogy velünk szeretné csinálni a filmet. Lett egy felemelő közös utunk, hálás vagyok érte” – árulta el Vecsei H. Miklós. Nagy Katica megerősítette a főszereplő szavait.

„Hasonlóan Miklóshoz, nekem is jó élmény volt, hogy nem küldtek át 10-12 oldalt megtanulni, mint egy hagyományos castingon, hanem egyszerűen csak odamentünk, találkoztunk, ismerkedtünk. Érdekes volt, hogy a casting úgy zajlott, hogy ott kaptuk meg a szöveget. A tanár úr mondta, hogy most tanuljuk meg itt helyben, de hogyha nem emlékszünk valamire, akkor improvizáljunk.”

A tanár úr bírta a legjobban

Lajos Tamás producer hozzáfűzte, szokás szerint Koltai tanár úr a maximalizmusából semmit nem engedett. „Fantasztikus volt az egész forgatás, és annak a hangulata. Olyan szeretetteljes légkörben forgatott, olyan empátiával mind a színészek, mind a stáb iránt, hogy öröm volt az egésznek a részese lenni.”

Nagy Katicától olyan kulisszatitkokat is megtudtunk, hogy a forgatás első napjain 48 fokot mértek a Tűzoltó utcai helyszínen, ahol volt 150 statiszta, és ezeket a körülményeket is Koltai Lajos bírta a legjobban. „Jobban, mint mi, színészek. Rengeteg energiája van, ami nagyon inspiráló volt mindannyiunk számára. Amellett, hogy maximalista, nagyon figyelt arra, hogy mi szellemileg és lelkileg egyben legyünk, és jól érezzük magunkat.” Az Emmát játszó fiatal színésznő azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy Koltai Lajos minden este visszanézte az előző felvételeket, és másnap reggel elmondta, mit látott, ezzel is biztatva, energiát adva nekik a folytatáshoz.

Egy szülést nem lehet részekre vágni 

„Nehéz megfogalmazni, hogy mi a különbség a mester és a tanár között. Koltai tanár urat csak a film érdekelte. Semmi más. A következő jelenet hogy fog megszületni. Amikor megfogalmazódott bennem, hogy hogyan válik a tanárból mester, az vele kapcsolatban annál a (Györgyi Annával közös) jelenetnél történt, amikor a filmben rájövök, hogy az a fehérítő, a klórmész lesz a megfelelő fertőtlenítő. Azon a forgatási napon ez az egy jelenet volt kiírva, ami nagyon furcsa és szokatlan. A tanár úr azt mondta, azért ez az egy lesz, mert ezt egyben akarja felvenni, nem akar benne vágni. Huszonegyszer vettük fel. A 21. felvétel van benne a filmben. Már mindenki nagyon-nagyon fáradt volt, főleg én, mert annyiszor meg kellett forgatnom Györgyi Annát… A tanár úr odajött, és azt mondta: Miklóskám azért vettük ezt ennyiszer föl, mert egy szülést nem lehet részekre vágni. Akkor megértettem valami nagyon fontosat belőle, és a filmből is egyszerre. Az volt az a pillanat, amikor már teljesen magamat adtam, odaadtam magamat neki, és figyeltem az ő rezdüléseit. Ez a kép jellemzi talán legjobban a vele való munkát.”

Egész nap azt néztem, hogy valakit temetnek

Nagy Katica az utcalány temetésének jelenetét emelte ki mint meghatározó élményt. 

„Az után a nap után hazamenni… A barátom teljesen le volt döbbenve, hogy »ilyen állapotban« vagyok. Mondtam neki, hogy egész nap azt néztem, hogy valakit temetnek. Voltak nehéz pillanatok, amiket ha átengedünk magunkon, az nagyon rossz tud lenni, de emellett mégis nagyon jó volt a tanár úr mellett dolgozni, mert rengeteg szeretetet kaptunk, és ez energiát adott, hogy a nehezet újra és újra tudjuk átengedni magunkon.”

Ez egy olyan történet, amiért az utolsó utáni másodpercet is meg kell csinálni.

„Mi főszereplők voltunk, tehát triviális, hogy kaptunk szeretetet, de a tanár úr a takarító néninek is köszönt, pláne, hogy előbb érkezett, mint mindenki más. Engem is nagyon megviselt a történet. Az ember, ha megismeri a karakterét, akkor az fontosabb lesz, mint ő maga. A forgatás hónapjaiban biztosan. Akkor van egy olyan döntés, hogy ha átéled, akkor az iszonyatosan fájdalmas lesz, és lehet hogy olyat viszel haza, amit nem kéne hazavigyél. Aztán bejön az, hogy ez egy olyan történet, amiért az utolsó utáni másodpercet is meg kell csinálni” – fogalmazott Vecsei H. Miklós, aki azt is megosztotta velünk, hogy amikor elkezdte a forgatást, még az volt a munkacím: A láthatatlan gyilkos.

Mindenki elveszít valakit az életében, akit iszonyatosan szeret

„Poirot-rajongó vagyok. Egy ilyen címmel krimiben érzem magam, ahol a gyilkost meg kell találni. Elképzeltem a szerepemet, valaki, aki keres valakit vagy valamit, ami nem tudja, hogy mi. Szerencsére jöttek a szülőszoba-jelenetek, és ott pár hetes kisbabákkal forgattunk, a kamera mögött ott állt az édesanyjuk. Maga a szülés aktusa, benne lenni egy ilyen jelenetben olyan volt, mint egy szerelembeesés a baba meg az anyukája iránt. Katartikus volt. Ez megértette velem, hogy itt nem az van, hogy én egy láthatatlan gyilkos után kutatok, hanem őket szeretném megmenteni. Akiket én a legeslegjobban szeretek, őket elveszítem, halnak meg sorban, és nem tudom, hogy miért, de sejtem, hogy miattam. Rájöttem, hogy itt fogunk tudni csatlakozni az emberekhez a filmen keresztül, mert mindenki elveszít valakit az életében, akit iszonyatosan szeret, és nagyon sokszor magamért, és nagyon sokszor nem tudja, hogy miért. Ennél pokolibb a világon nincs, legalábbis nekem nem volt. Az átélésben ez volt a legnehezebb.”

Most meg tudod fogni, és reméljük, hogy ez segít

A forgatáson végig orvostörténészek is dolgoztak a csapatban. A szakértők a szülős jeleneteket és a boncolás képeit is figyelemmel kísérték. A kellékesek és a berendezők is hatalmas munkát végeztek. Vecsei H. Miklós elmesélte például, hogy a kellékesek legyártották fémből azt a szülészeti eszközt, amit Semmelweis lerajzolt a naplójában. „Erre nem kérte őket senki, nem is szerepel a filmben. Pusztán azért a pillanatért csinálták, hogy odaadják nekem, hogy nézd meg, itt van a naplóban, és most meg tudod fogni, és reméljük, hogy ez segít. Nagyon kevés az ilyen. És az ember ilyenkor összekapja magát, hogy színészileg ezt visszaadhassa nekik.”

A parádés stáb

Koltai Lajos új filmjében a főszereplők – Vecsei H. Miklós és Nagy Katica – mellett főbb szerepekben Gálffi Lászlót, Kovács Tamást, Lengyel Ferencet, Szűcs Nellit, Elek Ferencet, Kovács Lajost, Györgyi Annát, Csapó Attilát, Znamenák Istvánt, Hajduk Károlyt, Simon Kornélt, Mészáros Blankát és Kizlinger Lillát láthatjuk.

A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült. Producere Lajos Tamás és Vida Joe, rendezője Koltai Lajos, operatőre Nagy András, a forgatókönyvet Maruszki Balázs írta. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán.