Gondoltad volna? Mentális problémákhoz vezethet ez a közkedvelt hobbi

Egy friss tanulmány szerint a mértéktelen videójátékozás – vagyis, amikor valaki hosszú órákon át megszakítás nélkül játszik –, közvetlen kapcsolatban áll a szorongás, a depresszió és az alvászavarok kialakulásával a fiatalok körében, különösen a fiúknál.

Hongkongi kutatók 2 592 iskolást és tinédzsert vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a fiatalok 31 százalékánál jelen van a mértéktelen videójátékozás problémája. A szakértők mértéktelen játékosnak nevezték azt, aki legalább öt órát tölt egyhuzamban a konzolon, vagy számítógépen való játékkal. A megkérdezettek 30 százaléka arról számolt be, hogy legalább havonta egyszer előfordult már nála ilyen maratoni játék, és ez a jelenség 14,3 százalékkal gyakoribb volt a fiúknál, mint a lányoknál. A mértéktelen játékosok körében - mindkét nem esetében -, magasabb volt a depresszió, a szorongás, a stressz, a magány, a rossz alvás és az önbizalomhiány aránya, különösen a tanulmányi teljesítményüket illetően, mint azoknál, akik nem játszottak ilyen túlzó mértékben. Emellett náluk nagyobb valószínűséggel fordult elő az úgynevezett „internet gaming disorder” (IGD), azaz a játékszenvedély betegség - olvasható a Daily Mail cikkében.

A kutatás szerzői szerint „a mértéktelen játék az IGD és más súlyos társas, fizikai és mentális egészségügyi problémák kialakulásának kezdeti fázisát jelezheti”. Hozzátették azonban, hogy más kockázati tényezők – például a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) vagy az autizmus –, szintén hozzájárulhatnak a probléma kialakulásához. Az Egyesült Királyság legfrissebb kormányzati adatai szerint a 3 és 15 év közötti gyerekek és fiatalok 91 százaléka játszik videójátékokkal. A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) a játékszenvedélyt már hivatalosan is egészségügyi rendellenességként ismeri el.

Nem ez az első figyelmeztető jel: idén júniusban egy másik kutatás arra jutott, hogy azok a tinédzserek, akik naponta két óránál többet görgetnek a telefonjukon vagy tabletjükön, kétszer nagyobb eséllyel szoronganak, és négyszer nagyobb eséllyel alakul ki náluk depresszió. A túlzott képernyőidő – különösen a passzív görgetés –, fokozott szorongást, depressziót, agressziót és impulzivitást okozott a kilenc hónapos vizsgálatban résztvevő serdülőknél. A neurológusok szerint a 12–17 év körüli résztvevők 45 százalékánál - akiknek pedig korábban nem volt mentális problémájuk -, pszichiátriai tünetek jelentkeztek, amelyek további orvosi vizsgálatot igényeltek. A kutatások a brit iskolákban egyre súlyosbodó mentális egészségügyi válság idején születtek: az NHS (az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) adatai szerint 2023-ban a 8–16 éves körüliek több mint ötödénél valószínűsíthető mentális probléma állt fent – ez 7 százalékos növekedés 2017-hez képest.