Gáspár Laci farkasszemet nézett a halállal és nem pislogott

Gáspár Laci nagy szegénységben élt Balassagyarmaton és amint tehette, minden munkát elvállalt, ami csak szembejött vele. Így lett például bányász is. Az énekes erről az időszakról is mesélt a Palikék világa by Manna című műsorban.

„Akkoriban, a 2000-es években nagyon nagy volt a munkanélküliség és örülni kellett, ha volt bármi lehetőség. Én pedig örültem és el is vállaltam minden munkát. Köztük volt a bányász is. Úgy voltam oda eladva, mint lakatos, vagy valami ilyesmi, pedig vízvezeték-szerelőnek tanultam” – kezdte a stúdióban az énekes, aki akkoriban kora hajnalban ébredt, hogy odaérjen műszakkezdésre.

– A gyöngyös-visontai erőmű külszíni szénfejtőjébe kerültem karbantartóként. Balassagyarmatról hajnal háromkor kellett elindulnunk, hogy odaérjünk fél hatra és csak este fél nyolc felé értünk haza. Amikor hazaértem, nem tudtam, hogy mit csináljak. Gyorsan vacsorázzak, vagy zuhanyozzak, vagy inkább aludjak egyből?

– magyarázta Gáspár Laci, aki ott a bányában született újjá, amikor egy kollégája figyelmetlensége miatt majdnem életét vesztette.

– Volt olyan is, hogy majdnem meghaltam... Mindig azt küldték fel a magas helyekre, aki a brigádban a legjobban félt. Vannak azok a nagy bányászgépek, amiknek a végén van egy lapát, de kör alakban. Azt javították és hatalmas darukkal felemelték és acélsodronyokkal kikötözték, de csak fél méterre lehetett elmozdítani a földtől. Persze, hogy engem küldtek be, hogy a lapát belső felét lecsiszoljam. Amikor ez kész lett, felküldtek engem és egy másik cigány gyereket a legtetejére, hogy kiszedjük a sodronyokat. Egy szabály volt: aki alul van, annak kellett először kitekerni. A gyerek egyből kitekerte és megindult az egész sodrony lefelé, centikre a halántékom mellett. Mondtam is azonnal, hogy most még egyszer megszülettem – idézte fel élete talán legfélelmetesebb néhány másodpercét a híresség.