Így gondol bátyjára Frenreisz Károly

Bujtor István legendás és szeretett alakja volt a magyar színházi és filmes életnek. A 60-as évektől kezdve nem igazán volt magyar film nélküle, szerepelt A kőszívű ember fiai, a Fiúk a térről, az Egri csillagok, Az

oroszlán ugrani készül és a Fekete gyémántok című alkotásokban is, majd ő lett Sándor Mátyás, amivel még nagyobb népszerűségre tett szert.

Legendás család

Bujtor István két testvérével, Frenreisz Károly rockzenésszel és féltestvérével, Latinovics Zoltán színésszel a IX. kerületi Mester utca 1. szám alatti házban nőtt fel. István édesanyja Gundel Katalin, a híres budapesti vendéglátós legidősebb gyermeke, édesapja pedig Frenreisz István belgyógyász volt.

Bujtor testvére, Frenreisz Károly elmesélte, milyen volt a gyerekkoruk.

„Gazdag, élménydús. Nagyon egymásra voltunk találva, nemcsak a zenészség és a színészség miatt, hanem a Balaton is összekötött minket. A nyarakat Balatonszemesen töltöttük együtt, vitorláztunk, futballoztunk és kosárlabdáztunk. Jó kis együttlétek voltak, nagyon szerettük. Nem volt különbség, hogy Zoltán bátyám és köztem 15 év volt, Istvánnal 4, olyan volt, mintha egy sem lett volna, úgy megértettük egymást mind a hárman. Nagyon jó volt a gyerekkorunk! – árulta el lapunknak egy korábbi interjúban Bujtor testvére, Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész.

És jöttek a Csöpi-filmek

Bujtor Istvánnak elmondása szerint a legendás Bud Spencer tanácsolta, hogy csináljon Magyarországon is „vértelen bunyós filmeket”. Az Ötvös Csöpi-filmeknek végül hatalmas sikere lett, még a nyugati televíziók is sugározták, ami akkoriban, de még napjainkban is nagy elismerés.

„Ezek inkább emberszabású kalandfilmek, sok humorral, iróniával, ami túl azon, hogy szórakoztat, talán tud közölni valami humánumot is: hogy ha lehet, ne bántsuk egymást, hogy higgyünk abban, hogy az igazság győzni fog, hogy a rossz megkapja büntetését, a jó pedig elnyeri jutalmát, és jólesik időnként röhögni egy nagyot” – fogalmazott Bujtor egy interjújában.

Bujtor István utolsó napjai

2009. július 31-én Bujtor Istvánt a Veszprém Megyei Kórházba szállították, ahol hosszú ideig mesterséges kómában tartották. Innen szeptemberben felszállították Budapestre, és másnap, 67 éves korában elhunyt.

– Bujtor Anna, a lánya a veszprémi kórházban naponta olvasta hangosan a Ködszurkálót István ágya mellett. Kómában volt, de azt mondják, valahogyan így is érzékeli az ember, ami történik körülötte, és a bátyám

nagyon szerette a másik bátyánknak ezt az írását – mesélte Frenreisz.

„Lehet, hogy még most is csinálná”

Bujtor István születésének 80. évfordulója alkalmából testvérét, Frenreisz Károlyt kérdeztük arról, hogy szerinte milyen lenne most a bátyja.

„Mindenki másképp korosodik, ezért nehéz megmondani, hogy mit csinálna most. Nagyon aktív volt és az utolsó pillanatig Kern Andrissal mindig arról beszéltek, hogy kéne még egy Csöpi-filmet csinálni. Ugyanakkor feltették a kérdést, hogy biztos szükség van-e rá. Az igazság az, hogy őt lelkileg és szellemileg is az éltette, hogy ezeken a filmeken dolgozhat, ezért lehet, hogy most is forgatna. Ugyanakkor ne zárjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy csak gondolkozik róla, és ül nyugodtan a Balatonon, és néha beül a vitorlásába” – fogalmazott lapunknak a Kossuth-díjas rockzenész.