Ezt te sem gondolnád! Ezért akar visszavonulni Csonka András

Az édesapja is színész volt, ezért testközelből látta, milyen az, amikor valakire már nem osztanak szerepeket, vagy a betegsége leparancsolja a pódiumról – írja a Bors.

Csonka András a lapnak elárulta, többször előfordult már vele az életében, hogy olyan művészek, akiket csodált, idős korukra már nem tudtak olyan teljesítményt nyújtani, mint korábban.

„Amikor elkezdtem a színészi pályát, azokkal is volt szerencsém együtt dolgozni, akiket nézőként csodáltam. Ismertem az alakításaikat, a sikereiket. Most némelyikük esetében azt érzékelem, már nem tudják úgy rögzíteni a szöveget, sőt egyszer olyan állapotban is láttam valakit, hogy nem tudta, miként kell kimenni a színpadra meghajolni. Ez borzasztó kegyetlen dolog. Ha ilyet látok, felvetődik bennem a kérdés: miért nem engedheti meg magának valaki, hogy elegánsan és nagyvonalúan visszavonuljon” – nyilatkozta a színész.

Ezt követően András kifejtette, nem feltétlen a büszkeség, sokkal inkább a pénz miatt nem tudják sokan abbahagyni „időben” a színészkedést. Ugyanis valamiből meg kell élni, és ezért ha nincsen megtakarítás, akkor folytatni kell a munkát.

„Egyrészt van egy életforma, amitől nehéz elszakadni, másrészt a közönség elismerése igazi narkotikum, ami függőséget okoz. Ráadásul míg külföldön egy világsztár megteremti az egzisztenciáját, mint például Jack Nicholson, és nem dolgozik tovább. Nálunk ez nem ilyen könnyű. A művészek nyugdíjáról meg inkább ne is beszéljünk” – mondta el András.

Csonka Andrásnak személyes tapasztalata is van a témában, ugyanis édesapja is a színész szakma jeles képviselője volt, ám végül nem tudta büszkén befejezni karrierjét.

„Az apám színész volt, ötven év volt a korkülönbség köztünk, és kamaszként azt láttam, már kisebb feladatokat kap, nem gondolkodnak benne. A sikereit újságkivágásokból ismertem meg. A betegsége végül leparancsolta a színpadról” – osztotta meg tapasztalatait a lappal a színművész.

Az öregedésről és a nyugdíjas évekről András azt mesélte, hogy szerinte a szépkorúságnak nincs igazán pozitív kultúrája itthon. Ezért sokat szorongott a jövőjén. Elárulta azt is, hogy édesanyja, akivel kivételes kapcsolata volt, egy elegáns otthonba szeretett volna beköltözni, de halála miatt erre végül sosem került sor.

„Én sokszor bele­esem abba a hibába, hogy szorongok a jövőtől. A legnagyobb kihívás a jelenben maradni, hogy örüljünk a nap történéseinek. Szerencsére folyamatosan a színpadon tudtam maradni, a popzenében mérhető sikereim voltak, műsorvezetőként is dolgozom, tehát sokkal több adatott meg, mint amire készültem annak idején. Ha azt fogom érezni, hogy ez már nem az, amire vágytam, be fogom fejezni” – mondta el a sztár, hozzátette: „Amíg vannak olyan álmaim, amiket meg akarok valósítani, nincs öregség. Viszont semmiképpen sem szeretnék senkinek a segítségére szorulni, kiszolgáltatott lenni. Úgy nem akarnék élni”.