Komoly játékosmúlt nélkül lett NB I-es edző Újpesten, ahol előbb megmentette a csapatot a kieséstől, majd felvitte a csúcsra. Varga István interjút adott.
Ritkán fordul elő, hogy egy vezetőedzőt éppen akkor menesztenek, amikor a csapata megnyeri a bajnokságot, Varga Istvánnal azonban ez történt. Komoly játékosmúlt nélkül lett NB I-es edző Újpesten, ahol előbb megmentette a csapatot a kieséstől, majd felvitte a csúcsra, de akkor már tudta, hogy nem folytathatja a munkát, nem is tudott felhőtlenül örülni az aranyéremnek. A 76 éves Varga Istvánnak már nem fájnak az Újpesten történtek, és szurkol a liláknak, mindezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában mondta el.
Egy szurkolói mondás szerint az Újpest az a csapat, amely mindig csak jövőre nyer bajnokságot. A hetvenes évek nagy sikersorozata után mindössze kétszer ért fel a csúcsra, a legutóbb tizenhat éve, előtte pedig 1990-ben, amikor Varga István volt a vezetőedzője.
Ez azért volt nagyon érdekes, mert ehhez a bajnoki címhez az kellett, hogy az azt megelőző évben sikerült bennmaradnunk az élvonalban. Nagy ugrás volt ez egyetlen esztendő alatt
– mondta erről Varga István, aki nem is akart edző lenni, testnevelő tanárként képzelte el az életét, és a legendás Várhidi Pál rábeszélésére kezdett el Újpesten az utánpótlásban dolgozni.
Varga István az interjúban elmondta, hogyan tudta benntartani a csapatot az NB I-ben, és ezzel milyen reakciót váltott ki a klub elnökéből. Az is kiderül, hogy a kiesőjelöltből hogyan lehetett bajnok, a klub mennyivel emelte meg a fizetését, majd szóba került, hogy mitől lett számára fájdalmas emlék ez a bajnoki cím: három fordulóval a vége előtt megtudta, hogy bármi is a vége, mennie kell. Geller Sándor, a szakosztály elnöke akkor nyilatkozta, Varga István kétszer is kopogtatott nála, hogy mi lesz a sorsa, ezért megszavaztatta az elnökséget, amely tíz-egyre a távozás mellett voksolt.
Voltak előjelek. Februárban Spanyolországban edzőtáboroztunk, Geller Sándor és Szusza Ferenc is velünk volt, és megromlott a kapcsolatunk a viselkedésük miatt. Az első meccsen kikaptunk, lehordtak mindketten, hazaérve pedig az elnök már hangoztatta, hogy engem ki kell rúgni. A tavasszal pedig kikaptunk egy tizenegyessel Siófokon, ami után közölte, hogy másnaptól nem én vagyok az edző, de ebből nem lett semmi sem.
A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre