Már hét gyanúsítottja van a Zelenszkij embereit érintő botránynak

A korrupcióellenes szervek meggyanúsítottak hét személyt az energetikai ágazatot érintő nagyszabású korrupcióellenes eljárás során Ukrajnában, és ötöt őrizetbe is vettek – közölte kedden az ukrán korrupcióellenes nyomozóiroda (NABU) a Ripost szerint.

„A NABU és a korrupcióellenes különleges ügyészség (SAPO) feltárták egy bűnszervezet tevékenységét, amelynek tagjai közt jelenlegi és korábbi energetikai tisztségviselők, a médiában ismert üzletember és más személyek is voltak. A szervezet tagjai nagyszabású korrupciós rendszert építettek ki, amellyel befolyásolták az állami szektor stratégiai vállalatai, különösen az Energoatom működését, jogtalan előnyöket szereztek és pénzmosást folytattak” – áll a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményben.

Eszerint a hatóságok jelenleg

gyanúsítottként tartanak nyilván egy üzletembert mint a bűnszervezet vezetőjét, a volt energetikai miniszter, Herman Haluscsenko egyik tanácsadóját, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető vállalat, az Energoatom biztonságért felelős ügyvezető igazgatóját, valamint négy személyt, akik a pénzeszközök legalizálásával foglalkoztak.

A nyomozóiroda neveket nem hozott nyilvánosságra. Közleménye szerint folyamatban van a kényszerintézkedések iránti kérelmek benyújtása bíróságon.

A bűnszervezet fő tevékenysége a jogtalan haszonszerzés volt az Energoatom partnereitől, a szerződések értékének 10-15 százalékának mértékében – tájékoztatott korábban a NABU. A szervezet kifejtette, hogy a törvénytelenül szerzett pénzeszközök legalizálására a bűnszervezet külön irodát tartott fenn Kijev központjában. Az ingatlan Andrij Derkacs családjához tartozott. Derkacs volt ukrán parlamenti képviselő, jelenleg az orosz parlament felsőházának tagja, és a NABU és a SAPO más bűncselekményekkel is vádolja.

Ezen irodán keresztül

szigorú nyilvántartást – úgynevezett fekete könyvelést – vezettek a beérkezett összegekről, és pénzmosást szerveztek nem ukrajnai székhelyű cégek hálózatán keresztül.

A tranzakciók jelentős részét, például készpénzfelvételt Ukrajnán kívül bonyolították le. A bűnszervezethez nem tartozóknak nyújtott szolgáltatásokért az iroda a tranzakciók összegének százalékában kapott díjazást. „Összességében a pénzmosodán keresztül a tevékenységük során mintegy 100 millió dollár folyt át” – emelte ki a nyomozóiroda.

A bűnszervezet tevékenységének dokumentálására irányuló különleges művelet több mint 15 hónapig tartott, 2024 nyarától kezdve. Ezen idő alatt hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze, és több ezer óra hangfelvétel készült.

A végső szakaszban a NABU szinte teljes detektívállománya részt vett a műveletben. Bírósági engedéllyel több mint hetven házkutatást tartottak Kijevben és más régiókban, jelentős mennyiségű dokumentumot és készpénzt foglaltak le. A műveletet Midásznak nevezték el. Midász király a görög mitológia alakja, legendája szerint minden arannyá vált, amit megérintett, de emiatt éhen és szomjan halt.

A NABU hozzátette, hogy a nyomozás még folyamatban van.

De hogy kikről is van szó, azt korábbi hírekből lehet megtudni.

Több millió dollár és euró készpénzt foglaltak le az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) ügynökei abban a házkutatás-sorozatban, melyek Tymur Mindics ukrán üzletember ingatlanjait érintették - jelentette a Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál. A razziák híre gyorsan bejárta az ukrán és nemzetközi sajtót, mivel Mindics régóta ismert közéleti szereplő, egykori filmproducer, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök régi üzlettársa és közeli barátja.

A NABU által végrehajtott házkutatások egy szélesebb körű, energetikai szektorhoz köthető korrupciós nyomozáshoz köthetők, amely az állami megrendelések, valamint az energetikai koncessziók és offshore tulajdonosi struktúrák körüli visszaéléseket vizsgálja. A gyanú szerint egy „magas szinten szervezett bűnözői hálózat” több milliárd dollárnyi pénzmozgást rejtett el offshore cégeken keresztül, amelyek részben állami megrendelésekből származtak.

Meg nem erősített hírek szerint a nyomozók nemcsak Mindics ingatlanjait kutatták át az ügyben, hanem olyan helyszíneket is, amelyek a korábbi energiaügyi és jelenleg igazságügyi miniszterhez, Herman Haluscsenkóhoz, valamint az állami Energoatom vállalathoz tartoznak.

A razziasorozat azért keltett nagy feltűnést, mert az kifejezetten Tymur Mindics ukrán üzletembert célozta. Mindics a 2000-es években a Kvartal-95 produkciós iroda egyik alapítója volt, amely később Volodimir Zelenszkij színészi felemelkedéséhez vezetett. Zelenszkij politikai pályára lépése után Mindics háttérbe vonult, de a médiában és az üzleti szférában megőrizte befolyását. Több ukrán médium szerint az utóbbi években ingatlanfejlesztéssel, energetikai befektetésekkel és filmipari projektekkel foglalkozott.

Több független forrás - köztük egy ellenzéki képviselő - arról számolt be, hogy a razziák megindítása  előtt néhány órával Mindics külföldre menekült. Egyes feltételezések szerint a befolyásos üzletember Ausztriában vagy Izraelben tartózkodhat. 

Mindich ügyvédei közleményükben politikai indíttatásúnak nevezték a nyomozást. Állításuk szerint az üzletember „teljes mértékben együttműködik” a hatóságokkal, és semmilyen törvényellenes tevékenységben nem vett részt. A védők azt is hangsúlyozták, hogy Mindich már korábban elhagyta az országot „üzleti okokból”, nem pedig a házkutatások elől menekülve.

Az egyelőre nem világos, hogy Mindics ellen hivatalosan vádat emelnek-e. A NABU által lefoglalt dokumentumok és adathordozók elemzése várhatóan heteket vesz igénybe. Az ügy kimenetele attól is függhet, hogy az üzletember együttműködik-e a hatóságokkal, illetve visszatér-e Ukrajnába.

A hatóságok azt is jelezték, hogy más személyek és vállalatok is az ügy látókörében vannak.

Oskar Lafontaine volt német pénzügyminiszter korábban kemény kritikával illette Ukrajnát egy interjúban, mondván, hogy az országot korrupt oligarchák uralják, és hiányzik a valódi demokrácia. A kritikák középpontjában Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya áll, mert nyakig úsznak a korrupciós botrányokban.

Ukrajnát korrupt oligarchák irányítják, és teljesen hiányzik az országból a demokrácia – mondta Oskar Lafontaine volt német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában, amelyet a V4NA nemzetközi hírügynökség szemlézett.

– fogalmazott. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnában betiltották a független pártokat és a tömegmédiát, és hogy a demokrácia és a függetlenség megteremtése hosszú időbe telik.

Az utóbbi hetekben egyre több helyről szállnak bele páros lábbal az ukrán vezetésbe. Novemberben Artem Dmytruk, a Verhovna Rada parlamenti képviselője azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij többet lopott, mint az összes korábbi ukrán elnök összesen. Elmondása szerint Zelenszkij hivatala minden állami struktúrából havonta több tízmillió dollárt kap.

Az ukrán hadsereg a legproblémásabb

Ukrajnában, különösen a katonai szférában rendszeresen hallani korrupcióról szóló jelentéseket. Nemrég egy korrupcióellenes vizsgálat során 30 ukrán tisztviselőt azonosítottak, akiket e pénzeszközök elsikkasztásával gyanúsítanak, köztük a lakásügyi és karbantartási osztályok alkalmazottait, valamint a kereskedelmi struktúrák képviselőit Ukrajna-szerte. Az ügyészek szerint ezek közül 15-en szervezett bűnözői csoportok tagjai voltak.

Az ukrán ügyészek nagyszabású tervet tártak fel az állami költségvetésből az ukrán fegyveres erők szükségleteire elkülönített összesen több mint 3,7 millió dollárnyi összeg elsikkasztására – jelentette be pénteken a Legfőbb Ügyészség a The Kyiv Independent és az Ukrainska Pravda cikke szerint.

A vádak között szerepel tűzifa, villany, földgáz és bútorok vásárlására szánt források elsikkasztása. A pénzt katonai infrastruktúra-építési munkákra is fel kellett volna használni. Az ügyészek szerint ezen áruk egy részének megvásárlása a piacinál jelentősen drágábban történt. Néhány gyanúsítottat hatalommal való visszaéléssel és katonai szolgálat során elkövetett gondatlansággal is vádolnak.

Emlékezetes az is, hogy Vitalij Polovenko helyettes védelmi miniszter januárban közölte, hogy az ukrán védelmi minisztérium felmondta a szerződéseket Ihor Hrynkevics lvivi üzletember cégeivel, aki érintett a fegyveres erők ruházatának botrányos beszerzési ügyében. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte, hogy korrupció gyanújával őrizetbe vette az ukrán fegyveres erők egyik ezredesét és egy védelmi cikkeket szállító cég vezérigazgatóját.

Virágzik az ukrán korrupció Zelenszkij vezetése alatt

Ukrajnában az orosz–ukrán háború után a magas szintű korrupció áll a második helyen az ukránok fő problémái között – derült ki a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által végzett felmérésből. A Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál által korábban bemutatott kutatás eredményeiből az látszik, hogy a lakosság 71,6 százaléka ezt tartja az ország második legnagyobb gondjának, a vállalkozók közül pedig 73 százalék gondolja ugyanezt.

A lakosság 87,9 százaléka és a vállalkozások 81,3 százaléka szerint emelkedett a sikkasztások szintje az országban a 2022-es mértékhez viszonyítva. Sokan ebben Volodimir Zelenszkij felelősségét is látják, ugyanis az ukrajnaiak mintegy 50 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció leküzdése az elnök és hivatalának a felelőssége.

Ezzel szemben a válaszadók 36,9 százaléka és az üzleti élet 32,4 százaléka állítja azt, hogy a korrupcióellenes hivatal, vagyis a Legfelső Tanács az, amelynek tennie kell a korrupció visszaszorítása érdekében. A válaszok között szerepeltek olyan állítások is, hogy a minisztertanács és a minisztériumok vonhatók felelősségre a korrupció terjedéséért.

Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) korábban őrizetbe vette a védelmi minisztérium legnagyobb termékbeszállítójának igazgatóját, miután egy rajtaütés során a cég könyvelőjének kocsijában 5 millió euró (2 milliárd forint) ismeretlen eredetű készpénzt találtak az ügynökség emberei - jelentette a helyi sajtó.

A hatóságok feltételezése szerint a meg nem nevezett vállalat igazgatója rájött, hogy megfigyelik, ezért megpróbálta elrejteni a vagyont. A rendőrök ekkor csaptak le rá, és pénz szállító könyvelőjére Kijevben. Elfogásakor a luxusterepjárót vezető nő nem tudta megmagyarázni, miért áll hegyekben a készpénz a kocsijában, az első rendőrségi kihallgatása során pedig azt mondta, kisebb kiadások miatt volt szüksége 5 millió euróra. A NABU úgy véli, a csomagtartóban talált pénz több évnyi adócsalás eredménye.

Az ügyészség nem közölte, hogy a korrupciós ügyben pontosan melyik vállalat érintett. Mindössze annyit árultak el róla, hogy tavaly 14,5 milliárd hrivnya (130 milliárd forint) értékben szállított le terméket, elsősorban élelmiszereket az ukrán hadsereg részére, az erről készült számlákat pedig meghamisították adóelkerülés céljából. 

Az eset kapcsán a hatóságok házkutatásokat tartottak a cégcsoport telephelyén és az érintettek lakóhelyén. Itt további dokumentumokat és céges iratokat foglaltak le. 

A háború kirobbanása óta egyébként sorozatosan korrupciós botrányok rázzák meg az ukrán védelmi minisztériumot. Tavaly februárban például attól volt hangos a sajtó, hogy a katonáknak szánt ellátmány brutálisan túlárazva, a kiskereskedelmi áraknál akár háromszor magasabb áron vásárolta meg a védelmi tárca a beszállítóktól, akik  később feltehetően visszaosztották a pénzt a megfelelő zsebekbe.

A botrány kirobbanása után a hadsereg és védelmi minisztérium több magas rangú tisztségviselőjét is leváltották, majd szeptemberben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is menesztették az ügy miatt. 

Szintén emlékezetes volt a tárca háza táján, amikor idén februárban letartóztatták a Fegyver- és Katonai Felszerelésfejlesztési Főosztályának megbízott igazgatóját , miután a tárca megrendelt százezer aknavetőgránátot egy ismeretlen cégtől, ki is fizetett érte 14 milliárd forintnyi hrivnyát, de a gránátokat soha nem szállították le.

A téma kapcsán fontos elmondani, hogy Ukrajnában szinte minden hétre jut egy hasonló kaliberű korrupciós botrány. Mindez jól mutatja: az ukrán kormány határozott lépései ellenére továbbra is burjánzik a rendszerszintű korrupció az országban. Ezt igazolja egy, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által végzett felmérés, amely szerint az orosz–ukrán háború után a magas szintű korrupció áll a második helyen az ukránok fő problémái között. A lakosság 87,9 százaléka és a vállalkozások 81,3 százaléka szerint emelkedett a sikkasztások szintje az országban a 2022-es mértékhez viszonyítva. Sokan ebben Volodimir Zelenszkij felelősségét is látják, ugyanis a válaszadók mintegy 50 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció leküzdése az elnök és hivatalának a felelőssége.

Mielőtt Moszkva 2022 februárjában támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát.

Volodimir Zelenszkij öt évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülik el.

Idén tavasszal is korrupciós botrány rázta meg Ukrajnát: letartóztatták a legfelsőbb bíróság elnökét. A nyomozók tetten érték, amikor több millió dolláros kenőpénzt vett át egy ismert oligarcha közvetítőitől. A hatóságok szerint az ügy a bíróságok többségét érinti. Ukrajnában az utóbbi időben több súlyos korrupciós eset is napvilágra került, több ügy szálai Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen környezetébe vezettek. Nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

Kötegekben álló százdolláros bankjegyek, vastag borítékok és teli páncélszekrény  voltak látható az ukrán korrupcióellenes hatóság által korábban közzétett felvételeken, amelyek azon a rajtaütésen készültek, amely során egy csaknem hárommillió dolláros vesztegetési ügy szereplőit érték tetten. A hatóságok szerint egy széles körre kiterjedő korrupciós ügyet tártak fel az ukrán legfelsőbb bíróságon.

Őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét

„A korrupcióellenes hatóság nyomozói tavaly az év elején kaptak információt a legfelsőbb bírósághoz kapcsolódó csoport létezéséről. A nyomozók hatalmas munkát végeztek a jogi szolgáltatásnak álcázott tevékenység felderítésében. Egy ügyvédi csoportról van szó, amely közvetített a bírósági vezetők és azok között, akik meg akarták oldani az ügyeiket”– mondta Olekszandr Klimenko, az ukrán korrupcióellenes ügyészség vezetője, aki bejelentette, hogy őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét, aki a vádak szerint több millió dollár értékben fogadhatott el kenőpénzt.

Vszevolod Knyazevet 2021 decemberében nevezték ki Ukrajna legfőbb bírájává. Tevékenységét azonban a nyomozók kezdettől fogva gyanakodva figyelték. Tavaly szeptemberben Knyazev az igazságszolgáltatás reformjának veszélyeztetésével vádolta meg a hatóságokat, miután azok kockázatosnak nevezték a legfelsőbb bíróság új tagjainak kiválasztását.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Röviddel hivatalba lépése után a parlament meg is szavazta a képviselők mentelmi jogának eltörlését. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülték el.

A korrupciós ügyek az ukrán elnököt sem kerülték el. A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkijnek csaknem négymillió eurós, 15 szobás, medencés villája van Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe 2022 nyarán.

De az ukrán kormány tagjai sem élnek sokkal szerényebb körülmények között. A korábban nyilvánosságra kerültek a 2021 és 2022-re vonatkozó vagyonnyilatkozatok – amit a Magyar Nemzet szemlézett. Kiderül, hogy az ukrán politikusok hatalmas fizetéseket vesznek fel. Az agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter, Mykola Solskij például két év alatt átszámítva több mint 480 millió forintot keresett. 2021-ben a havi fizetése majdnem 30 millió forint volt.

De a közösségfejlesztésért, területekért és infrastruktúráért felelős miniszter, Olekszandr Kubrakov sem járt rosszul. Ő a bevallása szerint két év alatt csaknem 220 millió forintnyi fizetést kapott az államtól. Mindezt abban az országban, ahol a minimálbér idén január 1-jétől 7100 hrivnya, azaz 63 900 forint.

Az ukrán lakosság többsége szerint Volodimir Zelenszkij elnök a felelős az országban tapasztalható nagymértékű korrupcióért – derül ki egy új felmérésből, amelyet a Sky News ismertetett.

Hasznot húztak a háborúból

Korábban több magas rangú ukrán tisztviselő is kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy jelentősen túlárazva vásároltak ellátmányt a hadseregnek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

A botrányba belebukott a védelmi miniszter-helyettes, aki a logisztikai támogatásért felelt, de távoznia kellett Olekszij Szimonenk ukrán főügyészhelyettesnek is.

És korrupciós ügy miatt mondott le  még tavaly Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője is. Sajtóértesülések szerint Kirilo Timosenko a háború kitörése után nyugati segítségként kapott, nagy értékű terepjárót foglalt le saját használatra, de többször látták egy üzletember tulajdonában levő sportkocsival is közlekedni.