5 ok, amiért nem lehet Ukrajna EU-tagállam

Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagsága, és már eleve a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kiemelte: „Magyarország nem vétózik. Olyan, hogy vétó, nincs, Magyarország meg fog akadályozni döntéseket […] Mi nem ellene vagyunk a döntéseknek, csak nem értünk egyet a többi tagállammal. Ha egyetértünk, van uniós álláspont, ha nem, akkor nincs.”

A Ripost utánajárt, hogy miért is lenne Magyarország és az Európai Unió számára valóban negatív hatása annak, ha Ukrajna csatlakozna a 27 uniós tagállamhoz.

5 ok, amiért Ukrajnának nincs helye az Európai Unióban:

1. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért még a csatlakozási tárgyalásokra sem áll készen. Antony Blinken nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek, beleértve az európai forrásokat is, döntő többsége amerikai cégeknél landol.
2. Ukrajna uniós csatlakozása esetén az EU többi tagországának több pénzt kellene befizetnie. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy ez egy 70 ezer milliárd forintos kérdés, ennyit kellene ugyanis Ukrajnának adni, ha csatlakozna. Ez azt is jelentené, hogy a ma uniós támogatásban részesülő tagországok többsége nettó befizetővé válna.
3. Ha beemelik az ukrán mezőgazdaságot az európai mezőgazdaságba, akkor az könnyen tönkreteheti a többi tagország mezőgazdaságát. A magyar kormány a gazdák megélhetése és az ország egészsége érdekében korábban már tilalmat rendelt el a génmódosított ukrán gabonával szemben, Brüsszel azonban eddig is és ezután is azt akarja elérni, hogy nyissuk meg kapuinkat a mérgező mezőgazdasági termékek előtt.
4. Ukrajna háborúban áll, ezért másként működik a jogrendje, mint egy békés országnak. Így például azt sem lehet megmondani, hogy mekkora Ukrajna területe, amelynek egy részét Oroszország katonailag a fennhatósága alatt tartja. Vagyis az ukrán népesség pontos számát sem ismerjük, akik csatlakoznának az EU-hoz.
5. Pénteken az ukrán parlament megszavazta ugyan a kisebbségekről szóló törvény módosítását, amellyel a magyar kormánynak is tett egy gesztust, de ez messze nem jelenti azt, hogy visszaadta a kisebbségeknek korábbi szerzett jogait. Menczer Tamás külügyi államtitkár így kommentálta a törvénymódosítást: „Ukrajnában nyolc évvel ezelőtt kezdték el elvenni a magyar közösség jogait, azóta folyamatos a jogfosztás. Az ukrán parlament tegnapi döntését természetesen alaposan értékelni fogjuk, az azonban már most látszik, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától. Ezzel együtt folyamatosan figyelemmel követjük a végrehajtást.”

Orbán Viktor a csatlakozás helyett stratégiai partnerséget javasol Ukrajnával, melynek keretében különböző, a mezőgazdaságról, vámokról és biztonságról szóló szerződést lehet tető alá hozni Kijevvel.

Csütörtökön kezdődik az EU-csúcs

A december 14-én kezdődő, kétnapos miniszterelnöki EU-csúcson feltehetően nagy viták lesznek még arról, hogy mi legyen Ukrajna sorsa az unió tekintetében. Európa több vezetője még az utolsó pillanatban is mindent megtett annak érdekében, hogy meggyőzzék a magyar miniszterelnököt, hogy az észszerűség ellenére se gátolja az ukránokkal való csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel miatta sietett vissza Kínából, Emmanuel Macron francia elnök pedig egyenesen magához invitálta a magyar miniszterelnököt. Ezt követően pedig Orbán Viktor múlt csütörtökön telefonon megbeszélést folytatott Pedro Sanchez spanyol kormányfővel, az Európa Unió Tanácsának soros elnökével is.

Zelenszkijjel is tárgyalt Orbán Viktor

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjelent Buenos Airesben az új argentin elnök beiktatásán, és többek között a magyar kormányfővel is találkozott a ceremóniát megelőzően. Az ukrán államfő és a magyar miniszterelnök feszült hangulatú beszélgetését több kamera is rögzítette, Orbán Viktor láthatóan határozottan eligazította a tények között Zelenszkijt.

Azt, hogy pontosan miről tárgyalt a két vezető, nem tudni. Az ukrán elnök ezt követően csupán annyit osztott meg a követőivel, hogy meglehetősen közvetlen és lényegre törő beszélgetés volt.

Ausztriában sincs egyetértés

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette, hogy Ausztriának az európai állam- és kormányfők közelgő csúcstalálkozóján az ukrán EU-csatlakozásról szóló tárgyalási folyamat megkezdése mellett kellene szavaznia. Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai ügyekért felelős szóvivője ezt a lakosság masszív elárulásának tartja.

Felidézte egy videóüzenetben, hogy 1993-ban az EU állam- és kormányfői Koppenhágában három feltételt határoztak meg, amelyeket egy országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy csatlakozhasson az EU-hoz:

– A politikai kritérium magában foglalja az intézményi stabilitást, valamint a demokratikus és jogállami berendezkedést, az emberi jogok tiszteletben tartását és a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét a csatlakozó országban. 
– A gazdasági kritérium teljesítéséhez a kérelmezőnek működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon az EU belső piacán belüli versenynyomásnak. 
– A közösségi vívmányok kritériuma az uniós tagsággal járó kötelezettségek és célok birtoklására való képességet írja le.
Petra Steger szerint szégyenletes látni, hogy az osztrák kormányt egyáltalán nem érdeklik ezek a dolgok.