Elképesztő, szemétdombra építkezett, most kiderült, hogy Aba Sámuel király van eltemetve a ház alatt

Nagyszabású ásatások folynak Abasáron, Heves megyében. Aba Sámuel egykori királyi központját tárják fel. A XI. századi templomot Dér József, Abasár egykori lakosa fedezte fel. 1951-től 1956-ig építkezett Abasár egykori szemétdombjára, senki sem sejtette, hogy a hulladéktárolóként szolgáló domb alatt kincsek rejlenek! Dér József életrajzi könyvéből idézzük a páratlan történetet.

Szemétdombra kapott építési engedélyt

„Soha nem gondoltam volna, hogy egyszerű családi házam egyszer történészek, régészek érdeklődésének középpontjába kerül. Nincstelen emberként házasodtam, végül állami támogatással megkaptam a Bolttetőn 504 négyszögöl területet, közvetlen apósom pincéjénél. Csak az volt a probléma, hogy ezen a területen szeméttelep volt. Idehordták a pincékből a szemetet, főleg tönkölyt, igen nagy területről a rossz masinákat, fekáliát, a konyhai hulladékot.”- idézet Dér József életrajzi könyvéből.

„Nem értették, miért pont ezt a telket választottam”

„Csodálkoztak is, hogy miért ragaszkodom ehhez a telekhez. Mondtam, hogy azért, mert innét el lehet látni Egerig, az Eged-hegyet tiszta időben is látni, nem beszélve a Mátráról és Kékestetőről, Magyarország legmagasabb csúcsáról.”

„Szó sem volt arról, hogy Aba Sámuel sírja itt lehet. Abban az időben, miután én egy égre nyíló házban laktam nagyon lehetetlen életkörülmények között, örültem, hogy építkezhettem. Érdekes, hogy ifjú koromban mi koszorúztuk meg Aba Sámuel ”sírját„, amiről most azt mondják, a házam telke alatti pincében volt.”

„Itt nem pinceboltív, hanem kősír van, adjatok egy csákányt”

„Mivel az én házamról van szó, részletesen elmesélem, mi történt az építkezés közben. A fundamentum ásásánál, mikor elhagytuk a szemétréteg alját, amely évszázadokon keresztül felgyülemlett, úgy másfél méter mélyen, vagy talán többnél, kemény követ találtunk. Azt gondoltuk, elértük a pince boltozati kövét, mert tudvalevő volt, hogy az egész Bolttető alatt nagy kiterjedésű pincerendszer van. A bátyámat, Ferit küldtem el a kőművesmesterhez, hogy jöjjön, mert elértük a boltozatot, ő beugrott a gödörbe, megkopogtatta, és azt mondja: „Itt nem pinceboltív, hanem kősír van, adjatok egy csákányt”. Felfeszített egy nagy lapos követ, hát ott van egy sír, egy 170-180 centiméteres csontváz, olyan fehér a csontja, mint ez a papír, melyre most írok - idézzük Dér József könyvét. -„A keze összetéve imára, tehát katolikus. Majd találtunk egy másik sírt.”

A 14.-15. századi templom és temetkezési hely egy részét már feltárták, azonban a régészek még nem jutottak el az ez alatt álló, feltehetően 11. századi királyi sírhelyig, hiszen ahhoz még bizonyos épületeket le kell bontani úgy, mint Dér József házát.

„Nem vagyok hullarabló”

„Később megjöttek a régészek, egy férfi és egy fiatalabb nő. Azt mondták, ez egy temető volt, és azért hívják Bolttetőnek, mert az temetőt jelent. Azt mondta nekem a régész, amennyiben találnak valami tárgyat, evőeszközt, vagy egyéb tárgyat, szóljunk neki. Szó szerint ezt mondtam: „Nem vagyok hullarabló, én nem túrom össze a sírt és nincs is összetúrva a másik kettő sem, amit megtaláltunk.„

„Nekünk nem lesz gyerekünk, én aludni se merek a sírok felett”

”A második vagy harmadik nap ismét találtunk egy sírt. Az hosszában volt a fundamentumnak. A szájánál, úgy emlékszem, ennek volt egy libatojás nagyságú lyuk. Mondom az asszonynak: megint találtunk egy sírt. Ő erre: „No, Jóska, nekünk sem lesz már több gyerekünk, mert én aludni sem merek a sír felett.” Mondanom se kell, hogy a másik sírban is olyan 170-180 cm magasságú ember volt, mint az előzőben, de ennek minden foga megvolt, tehát még javakorban halálozott el. Bántott, hogy rá kell építkezni. Amikor a harmadik sírt megtaláltuk a házam alsó falsíkjánál, akkor született egy ötletem. Nem lesz alattunk sír, hiszen ez az ember lehetett volna akár az ősöm is, lehet, tőle származunk mindnyájan. Most kiszórjam a csontját az őseimnek?„

Azért is érdekes Dér József empatikus hozzáállása, mert ha megtalálják Aba Sámuel csontvázát, az abból kinyert DNS lehet a kulcs a magyarok hun eredetéhez.

Mi a DNS? DNS: örökítőanyag, olyan molekula, amely a genetikai információt tárolja magában.

„Gyertyát gyújtottunk a halottakért”

”Jött vasárnap Feri bátyám, s szépen összeszedtük az első kettő ember csontjait, s azokat szépen rátettük a harmadik csontvázra. Tehát három csontváz egy közös sírban van. A feleségem, míg élt, mindenszentekkor három gyertyát gyújtott, mióta meghalt, én gyújtok gyertyákat. Nyugodjanak békében! Egy sírt sem túrtunk össze, tehát a régészeknek nem lesz nehéz beazonosítani, melyik koponya, lábszár vagy gerinc kihez tartozik.„

„Az Aba Sámuel lányát megrontó papot élve temették el”

„El kell mesélnem még egy roppant érdekes történetet, amikor az abasári templomot renoválták, 10 éves figyelmes gyerek voltam, amikor azt mesélte az apám, hogy megkérdezte az esperes urat, miért nem retusálták a templom hajójának középső képét, melyen egy ősi jelenet van? Azért, mert az a papok szégyene, jött a válasz. Aba Sámuel ott adja át a halálos ítéletet a barátoknak, melyeket kivégeztetett és közös sírba temettetett és ott porrá égette és elföldeltette.„

A következő történt. Aba Sámuel, amikor az egyik ütközetre indult, itt hagyta, nem tudom, hogy a lányát vagy a testvérét, a barátoknál. Amikor visszaérkezett, már két gyermeke született az egyik baráttól. Ő ezért a tettest elevenen egy álló sírba temette el. A többi barátokat pedig lelökte és közös sírba temette. A sírt előbb fával gyújtotta meg és a barátokat elégette.„

”A mostani eszemmel mondhatom, építkezéskor találkoztam sok hamuval és olyan érdes hamu volt úgy 30-40 centi vastagon, hogy mint a homokot vagy sódert lapátolni lehetett. Mondom én, tűz lehetett, mert most a feltárásnál égőüszkös fadarabokat, köveket találtak. Ami még érdekes, hogy az álló sírban tisztított feketeföld volt. A főbűnöst élve temették el. Az élve eltemetett sírját láttam?„

Amíg élt Dér József, minden vágya az volt, hogy feltárják a háza alatt lévő kolostort. Szerencsére még megélte az ásatások elkezdését, a kolostor egy részének feltárását a háza mellett. Könyvében írja, neki az sem jelentene problémát, ha 88 évesen el kellene hagynia a házát, melyet azóta védettnek nyilvánítottak, hiszen Aba Sámuel királyi központjának feltárása országos érdek, sőt Abasárnak, az itt élő emberek érdeke, hogy ehhez segítséget nyújtsanak.

„Egy királlyal alszom”

„Éles eszű ember révén szemet szúrt neki, hogy nem egy köztemető maradványaira bukkant telke ásása közben, így több régésszel vette fel a kapcsolatot az építkezés közben és után. Erkölcsös és hithű katolikus ember volt, így igyekezett különleges birtokán a sírokat nem bolygatni. A kormány történelmi emlékhellyé nyilvánította Aba Sámuel király egykori nemzetségfői központjának maradványait, ami hatalmas öröm számunkra. Sajnos nagyapám már nem él, de most nagyon boldog lenne, rengeteget olvasott és egész életében rajongott a történelemért, így alig várta, hogy elkezdődjenek az ásatások, mindig büszkén mondta, hogy egy királlyal alszik!”- emlékszik vissza Gájász Enikő, Dér József unokája.

Jelenleg Abasáron három templom is van, ami feltárásra fog kerülni, melyek 1000-1500 között épültek. A most feltárt bencés kolostor temploma alatt lehet egy régebbi, 11. századi épület, Aba Sámuel királyi székhelye, melyet a most feltárt templom elfed. Ez azért is egyedülálló, mert nem találunk 11. századi királyi központot Székesfehérváron kívül, ami a középkori Magyar Királyság királyi székhelye és koronázóvárosa volt.

Abasár Abasár a mátrai borvidék meghatározó települése, Heves megyében található, Gyöngyös közelében. A község egyedülálló, hiszen az itt található Sár-hegy az ország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke. A környék már i. e. 2500-ban is lakott rész volt.