XXI. Század Intézet: összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal

Az MTI-nek kedden elküldött elemzésében az intézet az írta, hogy az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. Hozzátették: a nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította.

Az intézet nyelvi tartalomelemzése a miniszterelnök-jelöltek leggyakrabban használt negatív asszociációjú kifejezéseit vizsgálta 2021. szeptember 1. és 2022. április 3-a között – közölték. A hatpárti összefogás 2022. március 10-én – az ígéretekhez képest négy hónapos késéssel – mutatta be keretprogramját, ám annak részletei már nem jelentek meg, így nem váltak a választópolgárok számára ismertté. A közös politika kidolgozatlan maradt, illetve egyes kérdésekben, például az atomenergiát, az „Európai Egyesült Államokat”, a határon túli magyarok szavazati jogát vagy az oktatáspolitikát tekintve szembetűnő egyet nem értés mutatkozott, ami zavartságot okozott a kommunikációban – írták.

A negatív kampány a nyelvhasználatban tükröződött leginkább

Az intézet szerint már az előválasztás során felerősödött és mindvégig következetes maradt a negatív, lejárató kampány, amely leginkább a vezető politikusok nyelvhasználatában volt tetten érhető. A legtöbbet szereplő miniszterelnök-jelöltek sokszor ugyanazokat vagy hasonló, de tartalmukban megegyező negatív kifejezéseket és szókapcsolatokat használtak, ami arra utal, hogy a pártok egyeztettek, és csak abban értettek egyet, hogy le kell járatni és meg kell buktatni az Orbán-kormányt – állapította meg az elemzés.

A mindvégig negatív tartományban mozgó ellenzéki kampány során leggyakrabban ismétlődő lejárató és fenyegető jelentéstartalmú, illetve asszociációs körrel bíró főnevek a börtön, az elszámoltatás, a hazugsággyár, a korrupció, a lopás, a propaganda és a vagyonelkobzás voltak – sorolták. A miniszterelnök-jelöltek ezeket a kifejezéseket ismételgették, kialakítva így a lejárató kampány nyelvi gerincét. 2021 ősze és 2022. február 24., azaz az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt legtöbbet használt igék a hazudik és a lop, a „legnépszerűbb” jelzők pedig a bűnöző, a homofób, a korrupt, a melegellenes és a tolvaj kifejezések voltak. A listavezető Márki-Zay Péter esetében megjelentek az egyes társadalmi csoportok sértegetésére alkalmas kifejezések is, mint az aberrált, az agymosott és ostoba, sőt „egészen elképesztő módon” a fogyatékos.

Putyinhoz akarták kötni Orbán Viktort

A háború kitörése után a korrupciós és fenyegető narratíva kiegészült a „putyinozással”, ami szintén a negatív kampány összehangoltságára utal. Megszaporodtak a Putyin bábja, a Putyin barátja, a Putyin-párti, illetve más egyéb jelzős szerkezetek, amelyekben az orosz elnök neve negatív összefüggésben jelent meg. A cél az volt, hogy Orbán Viktort Putyinhoz kössék, így morálisan számonkérjék.

Az intézet külön elemezte a miniszterelnök-jelöltek nyelvhasználatát is, Márki-Zay Péterről azt írták, hogy mindvégig következetes negatív kampányt folytatott, erős érzelmi töltésű, negatív jelzőkkel kampányolt, fenyegető hangnemet használt, illetve sértegette az egyes társadalmi csoportokat.

Ők is fenyegetőztek és mindenért a Fideszt hibáztatták

Dobrev Klára (DK) belpolitikai üzenetei a XXI. Század Intézet szerint a többi miniszterelnök-jelölthöz hasonlóan fenyegetők és lejárató jellegűek voltak, a háború kitörése után pedig a „putyinozás” volt a meghatározó. Leggyakrabban az elszámoltatás, a lopás, a korrupció, illetve az Orbán oligarchái, a fideszes propaganda kifejezéseket használta.

Fekete-Győr András kommunikációjából az elszámoltatást és az úgynevezett felcsúti pert emelték ki, felhívva a figyelmet arra, hogy a Momentum akkori elnöke elsősorban a Facebookot használta kommunikációs platformként, ahol a leggyakrabban használt kifejezéseivel gúnyosan, sokszor fenyegető hangnemben kommunikált.

Jakab Péter (Jobbik) sajátos megszólalási műfaja az országgyűlési napirend előtti felszólalások voltak, ezek adták a pártelnök-frakcióvezető politikai súlyát. A leggyakrabban azonban ugyanazokat a terminusokat használta, mint a többi baloldali miniszterelnök-jelölt: aberrált tolvajbanda, árulás, hazudozás, lopás, pénzéhség.

Karácsony Gergely (Párbeszéd) miniszterelnök-jelöltként karakterversenyt hirdetett Orbán Viktorral szemben, ezért eleinte kerülte a negatív asszociációs körrel bíró szavak használatát. Orbán Viktorral, a Fidesszel, a kormánnyal vagy a NER-rel kapcsolatos bírálatát inkább leírásokban, anekdotikus stílusban fogalmazta meg, kerülve a könnyen idézhető, rossz hangulatú kifejezéseket. Ezzel együtt a Facebook-oldalán rendszeresen születtek negatív kifejezésekből álló posztok, melyekben a korrupciót, a lakájmédiát kárhoztatta.

Az intézet szerint hiába ismételgették folyamatosan ugyanazokat a kifejezéseket, szókapcsolatokat és mondatokat, nem tudták eltántorítani a Fidesz-szavazókat, illetve pozitív mondanivaló hiányában nem sikerült megszólítani a bizonytalanokat. Összességében elmondható, hogy az Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben folytatott szisztematikus és összehangolt lejárató kampány kontraproduktívvá vált: a folyamatos támadás aktivizálta a Fidesz-szavazókat – állapították meg.