Az Európai Bizottság szerint, a kőolajat 6 hónapon belül, a finomított termékeket 2022 végéig kellene kivonni az EU-s piacról.
„Ebben a formában felelősen nem támogatható az Európai Bizottság újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja, az ugyanis lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát” – jelentette ki a magyar külügyminiszter, miután Ursula von der Leyen ismertette az orosz olajembargó-szankciót.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, melynek egyik eleme, hogy az összes orosz olajat fokozatosan kivonják az uniós piacról. Von der Leyen ismertette, hogy az EU fél éven belül fokozatosan megszüntetné a kőolajvásárlást. Ez teljes behozatali tilalmat jelentene minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra, és kis csúszással, 2022 végétől a finomított olajtermékekre is. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az Oroszországból Európába irányuló kőolajszállítás betiltása rövid határidővel történne, „Magyarország esetében a jövő év végétől”.
„A magyar kormány az újabb csomagot ebben a formában felelősen nem tudja megszavazni. Ahhoz ugyanis, hogy az intézkedéseket támogatni tudják, arra lenne szükség, hogy az embargó ne vonatkozzon a csővezetéken keresztül történő kőolajszállításra” – tette hozzá.
„Hazánk energiaellátása jelenleg biztosított, stabil lábakon és alapokon áll, ez a szankciós csomag azonban ezt teljes mértékben lerombolná, így lehetetlenné válna a gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése. Ez nem politikai akarat hiányának a kérdése, nem szándék kérdése, nem időtartam kérdése, hanem egészen egyszerűen fizikai, földrajzi és infrastrukturális valóság” – fogalmazott. A miniszter rámutatott, hogy Magyarország Oroszországtól tud elegendő kőolajat vásárolni, ezt a meglévő vezetékeken keresztül tudja megtenni, és jelenleg technológiai szempontból is csak az orosz olaj feldolgozására van lehetőség.
A MOL számításai szerint ha Magyarország az orosz urali típusú (nehéz) olajról, Brent (könnyű) típusra váltana, az nagyságrendileg 400-500 millió dollárral, akár 150 milliárd forinttal járna, és nem mellesleg 2-4 évbe telne.
Nemcsak az olaj, hanem a finomított termékek piacán is – ezt Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője mondta el a VG-nek. A szakember szerint átmenetileg üzemanyaghiány is előfordulhat, ebben az esetben a közlekedés nagy része leállna, így kérdés, hogy az emberek hogyan mennének dolgozni, vagy mi lenne az áruszállítással. Regős Gábor szerint az infláció nem a mostani 9-10 százalékos ütemére lehetne számítani, a forint zuhanórepülésbe kezdene. Így egyből kétszámjegyű lenne az áremelkedés. A Századvég elemzője szerint erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna.
Suppan Gergely bankholding-vezető szerint hatalmas ökológiai károkat okozna, ha a környezetre szinte ártalmatlan vezetékes szállítást át kellene állítani a nagyon szennyező tengerire: „Elvileg az Omisaljból induló Adria vezetéken nagyrészt pótolható lenne a kiesés, de teljesen nonszensz, hogy a tengeri szállítás kényszere miatt durván szennyezzük a környezetet” – magyarázta Suppan.
A szakértők szerint a 480 forintos benzinárstop fenntarthatósága jelentősen megnehezülne a brüsszeli döntést követően. Abban az esetben, ha a jelenlegi szintről (106 amerikai dollár/hordó) – egy olajembargó következtében – 130-140 amerikai dollár/hordó árszintre emelkedik a Brent ára, akkor nehezen lehetne tovább védeni a 480 forintos árat. Kiesne a belföldi termelés és az ország importra váltana. A megemelkedett árú Brentből csak külföldön lehetne olajat finomítani, ez sokkal drágábbá válna, mint a jelenlegi belföldön, uráli típusú olajból finomított termék. Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Emellett a 480 forintos benzinárstop helyett (a mostani árakhoz viszonyítva!) közel 700 forint lenne a benzin és közel 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.
A budapesti autósok fel vannak háborodva a várható brüsszeli olajembargó miatt. Ez derült ki a Metropol körképéből, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a véleménye a fővárosi autósoknak arról, hogy az uniós embargó hatására duplájára nőne a benzin ára. A felháborodás általános, még az enyhébb reakciók közé tartozott, hogy „Brüsszel bekaphatja”. Többen rámutattak, hogy az égbe szökő üzemanyagár magával hozná minden szállított áru drágulását, amivel elszabadulna az infláció.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre