Márki-Zay Péter rezsipolitikája drasztikusan megemelné a magyar családok terheit

Magyarországon 2013-ban a jobboldali kormány rezsicsökkentési programot indított, ami megvédi a lakossági fogyasztókat a piaci árváltozásoktól. Ezért a családok jelenleg nem szembesülnek az európai energiaválság és az egyre növekvő árak okozta kihívásokkal. Ezzel szemben Márki-Zay Péter, folytatva a 2010 előtti baloldali pártok energiapolitikáját, megszüntetné a hatósági árazást, és kiszolgáltatná a családokat az aktuális piaci áringadozásoknak. A Századvég – októberi elemzése folytatásaként – megbecsülte, hogy novemberben mekkora kiadásnövekedést eredményezett volna Márki-Zay Péter piaci árszabásra vonatkozó javaslata a magyar háztartásoknak.

Az energiahordozók tőzsdei ára tovább növekedett novemberben, így ha a lakossági tarifákat ezek alapján határozhatták volna meg a szolgáltatók, a háztartásoknak jelentős, csaknem négyszeres kiadásnövekedéssel kellett volna szembesülniük. Míg a jelenlegi szabályozás mellett egy átlagos magyar háztartásnak 22 ezer forintot kell havi áram- és földgázszámláira fordítania, a piaci árszabás mellett ez meghaladta volna a 86 ezer forintot.

Az áremelkedés hatására a rezsiköltségek aránya a háztartások összes havi kiadásában jelentősen – 9 százalékról 33 százalékra – növekedett volna, így a családok kevesebbet tudtak volna egyéb termékekre (például élelmiszerre, oktatásra, szórakozásra) vagy megtakarításra fordítani.

A piaci árak a jelenlegi négyszeresére növelnék az energiaszegénységet

Mivel jelenleg az áram- és földgázköltségek aránya az összesített kiadásokból a legszegényebb háztartásokban a legmagasabb, Márki-Zay Péter rezsipolitikája ezeknek a családoknak jelentené a legnagyobb kihívást. Az alábbi ábrán az egy főre eső jövedelem alapján öt egyenlő csoportra osztottuk a magyar lakosságot. A legszegényebb kategória átlagos, egy főre eső havi nettó jövedelme 54 ezer forint, a legtehetősebbé pedig 254 ezer forint. A jelenlegi, hatósági árszabás mellett a legszegényebb családok kiadásaik 12 százalékát, a legtehetősebbek pedig 7 százalékát fordítják gáz- és áramvásárlásra. A piaci árak bevezetésével az arányok 45 és 28 százalékra növekedtek volna, azaz a legszegényebb háztartások kiadásainak csaknem felét, a legtehetősebbeknek pedig több mint negyedét rezsiszámlák befizetésére kellett volna fordítaniuk.

A drasztikus áremelkedésnek drámai hatása lenne az energiaszegénységre. Magyaroroszágon a rezsicsökkentésnek köszönhetően azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni az otthonaikat, 15 százalékról 4,2 százalékra csökkent 2012 és 2020 között. Ezzel jelentősen megelőzzük az európai uniós átlagot, ami 8,2 százalék. A Márki-Zay rezsipolitikája okozta áremelkedés 18,5 százalékra emelné a fűtési nehézségekkel küzdők arányát, ami azt jelentené, hogy az érintett háztartások száma a jelenlegi 172 ezerről 758 ezerre növekedne. A javaslat tehát több mint 1,3 millió embert sodorna energiaszegénységbe.

Márki-Zay rezsipolitikája a nagycsaládoknak fájna a legjobban

A baloldali kritikákkal szemben a lakossági szereplők energiafogyasztásának mértékét elsősorban nem a jövedelem, hanem az egy háztartásban élők száma befolyásolja. Ez a jelenlegi fogyasztási szerkezeten is jól látható: egy négyfős család átlagosan 80 százalékkal fogyaszt többet egy egyfős háztartásnál. A különbség egy többgenerációs, nyolcfős család esetében pedig két és félszeres. Ebből az is következik, hogy a piaci árak bevezetése és az abból fakadó áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná.

Míg egy egyedül élő esetében a jelenlegi, 16 ezer forintos rezsiszámla 45 ezer forinttal, összesen 61 ezer forintra emelkedett volna, a növekmény mértéke egy négyfős család esetében meghaladta volna a 80 ezer forintot, egy nyolcfős családnál pedig a 110 ezer forintot. Utóbbi esetében ez azt jelentené, hogy a rezsiköltségek aránya a teljes kiadásban 13 százalékról 50 százalékra növekedett volna, azaz egy többgenerációs nagycsalád kiadásainak felét kénytelen lett volna az energiaszámlái befizetésére fordítani.