Jön az új Állatvédelmi törvény! Ez vár az állatkínzókra, szaporítókra és állatviadal-szervezőkre

Itt a nemzeti konzultáció erejének újabb bizonyítéka: a parlament előtt az Állatvédelmi törvény. Komoly szigorítás várható a Büntető Törvénykönyvben.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.11.16.
állatvédelem

„Áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete” – jelentette be Ovádi Péter országgyűlési képviselő.

„A most benyújtott büntetőjogi tárgyú előterjesztésünk Országgyűlés általi elfogadása esetén első ízben nyílik lehetőség a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre. Szigorúan szankcionálnánk a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt, utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lenne. Nem csupán az állatviadal szervezőit, hanem az azon résztvevőket is büntetnénk” – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Veszprém 01-es számú választókerület országgyűlési képviselője, az előterjesztés egyik benyújtója.

(Fotó: Facebook)

A jogszabály-módosítás célja többek között, hogy megteremtsék az állatkínzásban új minősített esetek létrehozásával a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét.

– Magyarország kormánya közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, ezért mindig megkérdezzük az emberek véleményét, és azokat figyelembe is vesszük a fontos döntések előtt – mondta a törvényjavaslat előterjesztésekor Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezérszónoka. Emlékeztetett arra, hogy eddig már 14 témakörben, 14 alkalommal tartottak konzultációt, hogy egyetértési pontokat találjanak a magyar társadalom számára, amelyeket aztán a kormányzat beépíthet a döntéseibe. Most is ez történt.

(Forrás: Pixabay.com/Képünk illusztráció)

Magyarországon közel 2 millió kutyát és valamivel több mint 2,5 millió macskát tartanak – emlékeztetett. Az állatvédelem talán még soha nem kapott akkora figyelmet, mint most.

Ovádi Péter elmondta: az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt. Három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.

(Forrás: Pixabay.com/Képünk illusztráció)

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozza: a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.

(Forrás: Pixabay.com/Képünk illusztráció)

Komoly támogatottságot élvez a beterjesztés

A miniszteri biztos kiemelte: az előterjesztés megszületését hosszú, széles körű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül. Ovádi aláhúzta: az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260 000 ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 százaléka értett például egyet azzal, hogy az állatviadalon részt vevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint, aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő majd. (Fotó: police.hu) A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az Ávtv-ben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az, hogy a büntetőeljárás során lefoglalt állatok csak a legszükségesebb ideig legyenek kedvezőtlen elhelyezési körülmények között.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén hatályba lép – írja a Ripost.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás