A Petőfi tévé és a Petőfi Rádió csatornaigazgatója szeretné, hogy azok jelenjenek meg a fesztiválszínpadokon, akiket a Petőfi tévében és rádióban játszanak.
Béli Ádám április elsejétől a Petőfi Tv, a Petőfi Rádió és az internetes tartalmak csatornaigazgatója lett. A szakember az Origónak adott interjút, amiben azt is elárulta, hogy szeretnének minél jobb kapcsolatot kiépíteni a könnyűzenei élet szereplőivel.
„A szemeim előtt egy olyan több dimenziós mátrix lebeg, amelynek az egyes felületei tartalmi szempontból szorosan együttműködnek. A Petőfi Tv-nek és a Petőfi Rádiónak eddig is volt küldetése és célja, de talán a működésük hatásfokát növelni lehet azzal, hogy egy kézbe kerültek. Célunk az, hogy a közmédia eszköztárával láthatóvá és hallhatóvá tegyük azokat a kortárs popkulturális értékeket, amelyekben bővelkedünk a Kárpát-medencében. A kulturális értékeinket magam is és a csapatom is az egész Kárpát-medence értékeivel azonosítom. Magyarország meglehetősen fővároscentrikus, a legtöbb esemény Budapesten történik, de számos izgalmas tartalom születik egyéb magyarlakta területen is, és ezekre a helyekre mindenképpen el szeretnénk jutni. Közmédiásként nem az a feladatunk, hogy bekeretezünk bizonyos tartalmakat és tendenciákat, és elmondjuk arról, hogy az jó-e vagy rossz. Azt a gyakorlatot szeretném megvalósítani, hogy alternatívákat kínáljunk a normalitás szemszögéből közelítve. Nem a tartalom, hanem a formátum éri el elsősorban a célközönséget. Nem a meleg vizet akarom feltalálni, vannak már a piacon ismert formátumok – például a scripted reality vagy a vetélkedő. Ugyanakkor a mondanivaló szempontjából jó részük devianciát vagy negatív üzeneteket is közvetít” – mondta a portálnak Béli Ádám, aki hangsúlyozta, olyan tartalmakkal szeretnék megtölteni ezeket a formátumokat, amelyek valóban fontosak, értékesek.
„Természetesen a tévé és a rádió szempontjából központi elem a zene. A Petőfi Rádió a maga elérésével és méretével az egyik legnagyobb közmédiás felületünk. Nem érdemes semminek alárendelni, viszont érdemes hozzárendelni – például, amit az online oldalak és a televízió nyújtani tud. Ha röviden meg szeretném fogalmazni a célunkat, akkor azt mondom: ha néhány év múlva olyan előadókat látunk a fesztiválszínpadokon, akiket mi játszottunk vagy interjúvoltunk meg először, akkor azt gondolom, hogy jól végeztük a dolgunkat. Olyan zenei tartalmakkal szeretnénk foglalkozni, amelyet az emberek írnak és nem az algoritmusok. Szeretnénk minél jobb kapcsolatot kiépíteni a könnyűzenei élet szereplőivel. Azt szeretnénk, ha a hallgatók és a zenészek is számíthatnának ránk, számolnának velünk. Ehhez van felületünk, eszközparkunk, és tartalom is lesz bőven – egyebek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeummal való együttműködés miatt is.”
A csatornaigazgató elmondta azt is, hogyan találják meg a vidéki, kárpát-medencei vagy akár budapesti zenekarokat és mit kell tennie a zenekarnak, hogy felfigyeljen rá a Petőfi Rádió vagy a televízió.
„Először is írjanak jó zenéket, amelyek szólnak valamiről. Felejtsék el a »brit tudósok által összeállított« konyhakész recepteket. Minden zenekar, zenész először találja meg a saját küldetését, ízét. Ha ez megvan, keressen minket” – árulta el Béli Ádám.
„Nagyon sok véletlen és rengeteg munka vezetett addig, hogy most a Petőfi Tv és Petőfi Rádió csatornaigazgatója legyek. Kaposvár után a budapesti Centrál Színházhoz szerződtem. Ott egy évadot töltöttem, majd felvételt nyertem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, dizájn- és művészetmenedzsment szakon kezdtem volna a tanulást, de belecsöppentem – mint színész – egy nagyjátékfilmbe. Később elvégeztem az egyetemet, ezzel párhuzamosan bedolgoztam magam a filmgyártásba, és fokozatosan leépítettem a színészi tevékenységemet” – jelentette ki a csatornaigazgató. „Úgy érzem, nem a megfelelő szellemi-ideológiai közegben kezdtem bele a szakmába. Éreztem valamiféle nyomást, hogy oldalt kell választani, és többször éreztem azt is, hogyha az én vidéki, alapvetően konzervatív identitásomat vállalva szeretnék dolgozni abban a közegben, amiben kezdtem a szakmát, akkor a közegellenállás összeroppant. Ha pedig megpróbálok feloldódni, elveszítem önmagam. Voltak olyan pillanatok, amelyek szakmainak kellett volna lenniük, nem pedig szellemi-ideológiai pillanatoknak. El kellett döntenem, hogy ebbe a közegbe tartozónak vallom-e magam, vagy sem. Hálás vagyok utólag ennek a helyzetnek, mert megpróbált, és talán a határozott identitástudatomat ennek köszönhetem. Sosem gondoltam, hogy számomra a színház kizárólagos dolog. Sok minden érdekelt, kerestem újabb és újabb lehetőségeket. Sokszor előbb kaptam meg ezeket, mint ahogy megértem volna rá. Számtalanszor előfordult, hogy fel kellett nőnöm a feladatokhoz. De hálás vagyok azért is az Istennek, hogy mindig egyel nagyobb kabátot adott rám – hangsúlyozza Béli Ádám, akinek a teljes interjúját itt olvashatod el.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre