
Ez az 5 csillagjegy rendelkezik a legerősebb intuícióval – ilyen különleges ösztönökkel senki más nem rendelkezik
Pontosan tudják, mikor bízhatnak a megérzéseikben.
Álláskeresésnél minden szó számít – és néha pont az a baj, ha túl sokat mond az ember. Bizonyos információk az önéletrajzban nemhogy nem segítenek, de konkrétan elvághatják az esélyeket egy interjúra.
Az álláskeresés olyan, mint a horgászat: ha jól csináljuk, az önéletrajz a csali, a HR-es pedig az óvatlan hal, aki ráharap. De vigyázni kell: vannak dolgok, amiket ha beleírunk a CV-be, az nemhogy nem segít, hanem biztos bukást jelent. Az önéletrajz nem napló, nem gyónási jegyzet, és nem panaszfal, sokkal inkább egy színes reklámplakát, amelynek célja, hogy a HR-es azt mondja: „Őt akarjuk a csapatba!”. Hét olyan adat van, amit könyörtelenül száműzni kell, ha nem akarjuk, hogy a pályázat a kukában végezze!
A város elegendő, a kerület, utca, házszám már nem. Ha odaírjuk a teljes címet, kisebb eséllyel hívhatnak be interjúra. Nem mindegy, hogy valaki a belvárosban lakik vagy az agglomerációban, mert a HR-es azt gondolhatja, hogy az illető sokat fog késni, elfárad az ingázásba. Lehet, hogy másfél óra utazás nem jelent gondot, de a kiválasztó fejében már felvillan a piros lámpa, ezért jobb kihagyni.
Az önéletrajz nem naptár. Senkit nem érdekel, hogy februárban vagy júliusban kezdődött az előző munka, vagy hogy pontosan meddig tartott. Elég az évszámokat feltüntetni: 2009–2012. Az a cél, hogy az önéletrajz áttekinthető legyen, ne pedig az, hogy valaki azon gondolkodjon, mivel telt fél év két munkahely között. Csak a legutóbbi állásnál fontos a hónap, hogy tudják, mikor lehet kezdeni – írja a Life.hu.
– ezek nem valók az önéletrajzba. Nyafogásnak tűnnek, és azt üzenik, hogy az illető problémás. Az okokat csak akkor érdemes elmondani, ha az interjún konkrétan rákérdeznek, és akkor is diplomatikusan.
Nem kell a munkáltatók orrára kötni, hogy valaki 35 éves és háromgyerekes. Egyes vezetők rögtön azt látják: „sokat fog hiányozni”, „túl idős”, „túl fiatal”. Bár a tanulmányokból nagyjából kikövetkeztethető a kor, nem mindegy, mikor szembesülnek vele. Az első benyomás dönt, és ha az önéletrajz tetején ott áll a születési dátum, máris megvan a skatulyázás.
Erről idő előtt beszélni olyan, mint az első randin gyerektartásról tárgyalni. Ha túl sokat kérünk, azonnal kiesünk, ha keveset, magunk alatt vágjuk a fát, és akár 10-15 százalékot is bukhatunk. Erről csak akkor érdemes beszélni, ha már kiderült, hogy tényleg érdeklődnek irántunk.
Az olyan megnevezések, mint OTC menedzser, RTR team member vagy CSM specialista, jól mutatnak a céges intraneten, de a HR-esnek sokszor érthetetlenek. A kulcsszavas keresésben is elbukhatnak, mert a HR nem „OTC manager”-re keres, hanem „ügyfélszolgálati ügyintézőre”. Ezért mindent a saját nevén kell nevezni.
A „Curriculum Vitae” vagy „Önéletrajz” ma már felesleges. Ha címet adunk neki, az legyen figyelemfelkeltő, például: „Értékesítéstámogató munkatárs nyelvtudással”. Ez rögtön megragadja a figyelmet. A régi, sablonos címek helyett inkább írni kell, milyen feladatokat végeztünk, és milyen eredményeket értünk el.
Az önéletrajz tehát nem adatgyűjtemény, hanem személyes reklám. A célja nem az, hogy mindent eláruljon, hanem hogy annyit mutasson, amennyi felkelti a HR-es érdeklődését.
Pontosan tudják, mikor bízhatnak a megérzéseikben.
Közéjük tartozol? Eláruljuk, mi a titkuk!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.