Nem csoda, hogy a legtöbb jóslat kétértelmű volt.
Az ókori görög Dodona jósdája egy különleges és titokzatos hely volt, ahol az emberek állítólag közvetlen kapcsolatba léphettek az istenekkel. Attól volt egyedi, hogy nem egy papnő közvetítette az isteni igéket, hanem a tölgyfák leveleinek susogását tekintették isteni jelnek.
Az ide érkezők különböző kérdéseket tehettek fel a mindennapi élet apró-cseprő dolgaitól kezdve egészen a legnagyobb politikai döntésekig. A legendák szerint a tölgyfák „hangját” a görög mitológiában Zeusz kedvenc madarai közé sorolt gallok tudták megfejteni és továbbadni az embereknek.
Bár Dodona hosszú ideig fontos szerepet játszott az ókori görög világban, a jósda jövendöléseinek homályosságáról volt híres. Innen ered az, hogy a nem egyértelmű beszédet a „dodonai” jelzővel illetik. A kereszténység térnyerése és a római vallási politika hatására a jósdák és az őket körülvevő kultuszok egyre inkább háttérbe szorultak, ám a mai Albánia területén álló szentély még ma is lélegzetelállító.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre