Bár ellentmondásosnak tűnik, de ha nem vesszük félvállról az étkezést, akkor könnyebb tartani a súlyunkat.
Az életmódváltó mozgás alatt pedig nem feltétlenül brutális edzést kell érteni, a séta és a biciklizés is jó barátunk a súlyunk megtartásában. Kevésbé habzsolunk terített asztal mellett, társaságban. Ilyenkor van idő az evésre, és az agyunk is érzékeli, hogy mikor laktunk jól. Ha nem hagyjuk az evésről elterelni a figyelmünket, azaz nem olvasunk, tévézünk étkezés alatt, akkor nem fogyasztunk az elégségesnél nagyobb mennyiséget. Próbáljunk az étkezésre, az evés örömeire, ízekre koncentrálni, jól rágjuk meg az ételt. Alapos rágással az emésztés is jobb hatásfokkal történik, már a szájüregben elkezdődik a folyamat.
„A reggeli a legjobb barátod, az ebéd a jó szomszédod, a vacsora a legrosszabb ellenséged” – tartja Konfuciusz. Ez a hétköznapokra lefordítva azt jelenti, hogy a szervezetünk működésének, energiaigényének napszakhoz köthető ritmusa van. A legtöbb energiára a nap elindításához van szükségünk, viszont éjszakára a jelentős kalóriabevitel kifejezetten ártalmas. Megnehezíti az alvást, és legnagyobb része zsír formájában elraktározódik az ínségesebb időkre.
Részesítsük előnyben a zöldségféléket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, az olajos magvakat, a gyümölcsöket. A húsok közül a halat, illetve a fehér húsokat. A müzli az egyik legegészségesebb reggeli, magas rost- és alacsony zsírtartalma miatt.
Az idő múlásával az alapanyagcsere és a szervezet működéséhez szükséges energiamennyiség folyamatosan csökken. Ugyanolyan étkezési szokások mellett értetlenül állunk a hasunkon domborodó „úszógumi” előtt. A megoldást azonban nem a tápanyag- és vitaminhiányt előidéző drasztikus fogyókúra jelenti. A kor előrehaladtával jelentkező zsírpárnák ellen a legjobb fegyver a rendszeres mozgás és a megfelelő étkezés.
A bostoni Harvard Medical School kutatói 34 ezer, átlagosan 54 év körüli nő részvételével, 13 éven keresztül kutatták a testsúly megtartásának lehetséges módszereit. Az eredmények alapján a napi egy óra testmozgást végző, normál testsúllyal rendelkező hölgyek a kutatás végéig tartották eredeti testsúlyukat, az ennél kevesebbet mozgó csoport tagjainál azonban a vizsgálat végére súlyfelesleg jelentkezett. Testmozgás alatt nem feltétlenül megerőltető edzésekre kell gondolnunk. A vizsgálatban részt vevő hölgyek esetében a napi 60 perces mozgás nagy részét olyan hétköznapi tevékenységek biztosították, mint a séta, a kerékpározás, vagy az unokákkal való közös játék.
Akik ennél intenzívebb mozgásformát választottak, mint például a könnyű futás, tenisz, vagy úszás, már napi 30 perc mozgással is sikeresen védekeztek a súlyfelesleg megjelenése ellen.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre