Minden nap beszedjük a vitaminokat, immunerősítő szereket, mérjük a vérnyomásunkat, az oxigénszintünket, és mégsem érezzük jól magunkat? Lehet, hogy a problémát nem a testünkben, hanem a mentális állapotunkban és a lelkünkben kell keresni.
Egy éve éljük az életünket bezártságban, ami semmiképpen nem megszokott életvitel egyikünknél sem, ha egyébként egészségesek és mozgásképesek vagyunk. A tavaszi hullámnál még a legtöbben jól bírták, hiszen újdonságnak számított ez az élethelyzet. Kenyeret sütöttünk, online partikat tartottunk, és jó esetben örültek a családtagok, hogy végre több időt tölthetnek együtt.
Most azonban már mindenki türelmetlen, szeretne úgy élni, mint régen. Ez és a folyamatos betegségről, halálról szóló hírek pedig egyre rosszabb lelki állapotba sodornak minket, még akkor is, ha nem vesztettük el egyetlen barátunkat vagy családtagunkat sem a vírus miatt. Ideje, hogy ezzel szembenézzünk, és tudatosan küzdjünk a rossz kedvünk ellen, annál is inkább, mert a félelem, a szorongás és a depresszió gyengíti az immunrendszerünket.
A Self magazin klinikai szakpszichológusa, Jessica Gold arra kereste a választ: honnan ismerhetjük fel a valódi bajt. Ha „csak” szorongunk, akkor inkább aggodalmat érzünk, alvászavarral küzdünk, nyugtalanok vagyunk, és ebben az esetben jellemző az izomfeszültség érzése is. Akkor már azonban depresszióról beszélhetünk, ha tartós lehangoltságot, kedvetlenséget, folyamatos kimerültséget érzünk, vagy a szokottnál jóval kevesebbet, illetve többet eszünk és alszunk. Természetesen egyénenként eltérő lehet a mentális problémák megjelenése, ezért mindenképpen érdemes pszichológushoz fordulni a tünetekkel.
Sokat hallhattunk már pszichoszomatikus tünetekről, amikor valakit kivizsgálnak, és bár semmilyen fizikai elváltozást, betegséget nem találnak, az illető mégis rosszul érzi magát. Fullad, fáj a gyomra, a feje, emésztési problémái vagy akár vesegörcse van. Minden tünetnek megvannak a maga lelki magyarázatai, ezért ha ebbe a helyzetbe kerülünk, és mi magunk nem tudunk rájönni a probléma gyökerére, akkor is érdemes szakemberhez fordulni: a pszichológus, kineziológus hatékony segítséget nyújthat, de érdemes kipróbálnunk a Bach-virágterápiát, az Acces Bars-kezelést vagy az érintésterápiát, de természetesen csak azután, hogy ezeket a korlátozások lehetővé teszik.
Bár a legtöbben arra hivatkoznak, hogy nincs rá idejük és lehetőségük, a feszültségünket nagyban oldja, ha időt szánunk rá, hogy relaxáljunk, magunkra koncentráljunk. Néha elég, ha csak becsukjuk a szemünket, kellemes, nyugtató zenét hallgatunk közben, és igyekszünk csak a légzésünkre figyelni, vagy akár valamilyen szép képet képzelünk magunk elé.
A sport is egy biztos tipp. A feszültségoldásra is megvannak a megfelelő jógagyakorlatok, amit megtalálhatunk a neten is. Ha ezt a mozgásformát nem érezzük a magunkénak, akkor pedig érdemes kimenni a szabadba, és csak sétálni egy jó nagyot. Ha erdőben járunk, akkor pedig öleljünk át egy fát, mert az energiával tölt fel minket.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre