Rengeteg olyan betegség van, ami szégyenérzettel tölti el a beteget, így gyakran a gyógyulást kockáztatja az, ha tabuként kezeljük a bajt. Persze nem arról van szó, hogy aranyérproblémáinkkal szórakoztassuk a boltban sorban állás közben a környezetünket, vagy a pánikbetegségünket elemezzük a buszon, de mindenképpen beszéljünk róla szakemberrel, és kérjünk segítséget.
A három leggyakrabban eltitkolt betegség az aranyér, a pánikbetegség és a hüvelygomba. Pedig fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a kezdeti tüneteket, és időben orvosoljuk a problémát.
A leginkább szégyellt és titkolt női betegség a hüvelygomba, pedig ez az egyik legnagyobb számban előforduló nőgyógyászati fertőzés. A nők 75 százaléka élete folyamán legalább egyszer megküzdött már vele, mégis keveset beszélünk erről a témáról. Sokan szégyenérzetből nem mennek orvoshoz, mert félnek attól a feltételezéstől, hogy biztosan gyakran váltogatják a partnereiket.
A betegség leggyakoribb kórokozói élesztőgombák, azok közül is főként a Candida albicans nevű élesztőgomba. A fertőzést okozó gomba 37 fok körüli hőmérsékleten szaporodik a legnagyobb mértékben, így az emberi testhőmérséklet épp ideális a számára. Olykor egészséges nők hüvelyflórájában is előfordulhat néhány gomba anélkül, hogy tüneteket okozna. Hormonális változások is állhatnak a gombák elszaporodásának hátterében, de a túlzásba vitt higiénia is káros lehet, ugyanis ennek következtében a „jó” baktériumok is elpusztulhatnak, és nem tudják meggátolni az ártalmas mikroorganizmusok túlszaporodását.
Az aranyér egy igen kellemetlen betegség, ami nemcsak idősebb korban jelentkezik, hanem már fiatalabb korban is felbukkanhat, sőt akár még gyermekkorban is. Gyakran sokáig nem okoz tüneteket, később azonban a tágult vénák vérezhetnek, jellegzetesen a székletürítést követően, vércsíkot húzva a székleten vagy a toalettpapíron. Egy komolyabb fázis, amikor a begyulladt aranyér fájdalmas, kemény dudorrá, tapinthatóvá válik a végbélnyíláson kívül. A fájdalom székeléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, kellemetlen, feszítő, szúró fájdalom maradhat vissza, üléskor is gondot okozva.
A betegek panaszaikat kínosnak érzik, és nem szívesen fordulnak orvoshoz, feszélyezve érzik magukat vagy félnek. Pedig a kellemetlen tünetekkel járó területet minél hamarabb meg kell mutatni sebésznek vagy proktológus orvosnak, mert más betegség is okozhat hasonló panaszokat, többek között jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amelyek azonban időben felfedezve jól gyógyíthatók.
Szapora szívverés, izzadás, remegés, zsibbadás, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés: egyebek mellett ezek a szorongásos mentális zavarok csoportjába tartozó, úgynevezett pánikbetegség tünetei. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség.
A legújabb kutatások szerint a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. A pánikrohamot átélni ténylegesen ijesztő élmény, hiszen a tünetek például szívinfarktust vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak, éppen ezért gyakori, hogy a roham után a páciens retteg egy újabb rosszulléttől.
Jó hír, hogy a betegség felismerése ma már gyorsabban megtörténik, ez egyfelől széles körű ismertségének köszönhető, másfelől szemben más mentális zavarokkal, a pánikbetegség jóval kevésbé stigmatizáló.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre