Rengeteg a súlyos beteg gyerek, ám nem a koronavírus áll a háttérben – megszólalt a főorvos

A közelmúltban megnőtt a kórházi ápolásra szoruló, nem koronavírussal fertőzött tüdőgyulladásos gyermekek száma. A szakemberek szerint az idén sokkal durvábbak a légúti megbetegedések és egyéb vírusos fertőzések, mint a járvány előtti időkben.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.11.25.
a gyermekorvos válaszol

A közelmúltban jócskán megugrott hazánkban a kórházban kezelt kisgyermekek száma. Bár ezeket a kicsiket nem a koronavírus fertőzte meg, de rengeteg tüdőgyulladásos esetről számolnak be a szülők a közösségi oldalakon.

Megugrott a tüdőgyulladásos kisgyermekek száma (Fotó: Shutterstock)

Nem készült fel az immunrendszerük

Kriszta 4 éves kisfia nemrég került kórházba tüdőgyulladással. A csöppség az óvodában kaphatta el a betegséget. A tünetek köhögéssel indultak, majd egyre intenzívebbek lettek, majd mikor már a láz is jelentkezett, az édesanya kórházba vitte gyermekét, akit bent is tartottak. Az orvosok azzal magyarázták a tüdőgyulladást, hogy a kisfiú immunrendszere nem készült fel az ilyen betegségek legyűrésére, mert a tavalyi évet – a többi gyerekhez hasonlóan – ő is otthon töltötte. A 45 éves nő kisfia azóta jobban van, és hazaengedték a kórházból.

Több a tüdőgyulladásos gyerek, mint a járvány előtt

A Metropol dr. Bense Tamás csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvost kérdezte a megnövekedett számú tüdőgyulladásos esetek okáról.

„Az átmeneti őszi idő vírusban és baktériumokban gazdag, ezek a pluszos hőmérsékletek sokkal jobban kedveznek a kórokozók szaporodásának” – nyilatkozta lapunknak a főorvos. „Másrészt előfordulhat, hogy ha valaki hosszabb időn keresztül volt otthon »steril« környezetben, és hirtelen újra bekerül a közösségbe, akkor az elején fogékonyabb lehet a különböző vírusokkal, baktériumokkal szemben” – tette hozzá a gyermekgyógyász, aki elmondása alapján szintén tapasztalta, hogy több kisgyermek kerül kórházba tüdőgyulladás miatt, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban.

Dr. Bense Tamás csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos (Fotó: Metropol)

 

Ha odafigyelünk, könnyedén megelőzhető a baj

„Az első számú és legfontosabb megelőzés, hogy közösségbe csak teljesen egészséges gyerek menjen” – nyomatékosította dr. Bense Tamás. „Ha valaki köhög, vagy van egy erősebb náthája, inkább maradjon otthon” – hívta fel a figyelmet a főorvos. Továbbá hozzátette, hogy a helyes, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás és a vitaminok rendszeres fogyasztása is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy erősebb legyen a gyerekek immunrendszere.

Súlyosabbnak tűnnek az idei légúti megbetegedések

A Metropol már korábban beszámolt arról, hogy sokkal súlyosabbnak tűnnek az idei légúti megbetegedések és egyéb vírusos fertőzések, mint a koronavírus előtti időkben.

„Az elmúlt hónapban nagymértékben nőttek a légúti megbetegedések, főleg a közösségbe járó gyerekeknél. A betegeknél sokkal kínzóbb a köhögés és sokkal elhúzódóbb is, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban” – osztotta meg velünk praxisa tapasztalatait dr. Bense Tamás. A gyermekgyógyász szerint durvábbak a különböző légúti megbetegedések tünetei, és elesettebbekké is válnak a betegek. A tünetek között szerepel az igen intenzív köhögés, köhögési roham, nátha, orrdugulás. Ritkán a hőemelkedés is, de a betegség jellegzetesen láz nélkül zajlik. Olykor előfordul hányás és hasmenés is. A vizsgálatok általában vírusfertőzésre utaló eredményt hoztak.

„A köhögés gyakran elhúzódik, akár két-három hétig is fennállhat. Oda-vissza fertőzik egymást a családtagok, de főként a gyerekek a felnőtteket. Az esetenként elvégzett koronavírusteszteknek többségében negatív eredménye lett” – mondta a gyermekgyógyász.

A tüdőgyulladás tünetei

A bakteriális tüdőgyulladás tüneti általában hirtelen, rövid idő alatt alakulnak ki.

A leggyakoribb tünetek a következők:

  • köhögés,
  • láz,
  • szapora és/vagy nehezített légzés,
  • mellkasi fájdalom.
  • Előfordulhat még bágyadtság, aluszékonyság, vagy étvágycsökkenés.

    A következő esetekben indokolt a kórházi kezelés:

  • 6 hónapos életkor alatt,
  • súlyos légzőszervi tünetek (szapora légzés, légzési segédizmok használata),
  • elégtelen folyadék- és/vagy táplálékbevitel,
  • a tüdőn kívül egyéb szerv érintettsége,
  • megelőzően sikertelen antibiotikus kezelés,
  • rövid időn belül ismétlődő folyamat.
  •  









    Top hírek





    Hírlevél-feliratkozás