Ez Budapest legmocskosabb része - mindenkit meglepett az eredmény

A héten a budapesti utcák állapota és a városvezetés döntései voltak a középpontban: egy nemzetközi rangsor szerint Budapest a világ legkoszosabb városai közé került, ami a kukák leszerelésének és a takarítás ritkulásának köszönhető. Esztergomban ezzel szemben ünnepi rekord született: a Kolping Katolikus Szakképző Iskola 184 méteres, 8000 szeletes fatörzstortát készített a névadó halálának 160. évfordulójára. A BP Műhely konferenciáján pedig kiderült, hogy Budapest sokat tanulhatna más európai városok tapasztalataiból, például Tbiliszitől és Bécstől, a városfejlesztési és közlekedési döntések hatékonyabbá tétele érdekében. Ugyanakkor a főváros közterein továbbra is életveszély leselkedik: a Dohány utcában egy 100 kilós erkélydarab szakadt le, Óbudán pedig iskola mellett tört le egy hatalmas faág, szerencsére tragédia nélkül. 

Budapest lett Európa legkoszosabb városa – megnéztük, hogy mi vezetett idáig

Budapest egy friss nemzetközi rangsor szerint, a világ egyik legkoszosabb városává vált, mivel a turisták értékeléseiben kiemelkedően sokszor szerepeltek a „piszkos” és „elhanyagolt” jelzők. A cikk szerint a helyzet romlásának egyik fő oka, hogy a főváros vezetése több ezer utcai kukát szerelt le, miközben az FKF forrásait csökkentette és jelentős dolgozói leépítéseket hajtott végre. Ennek következtében ritkábban ürítik a szemeteseket, a takarítógépek is kevesebbet járnak, valamint az aluljárók tisztítása is erősen visszaesett. Különösen kritikus a bulinegyed állapota, ahol a hatalmas turistaforgalom ellenére nincs elegendő takarítás, így az utcák reggelente rendszeresen szemétben úsznak. A szerzők szerint a városvezetés nem ismeri el a probléma mértékét, miközben Budapest utcáin a helyiek és a látogatók is egyre súlyosabb szennyezéssel találkoznak. A teljes cikket itt láthattátok!

Nyolcezer szeletes, 184 méter hosszú tortát sütöttek Esztergomban – különleges ok áll a háttérben

Esztergomban egy 184 méter hosszú, 8000 szeletes fatörzs tortát készített a Kolping Katolikus Szakképző Iskola, hogy megemlékezzen névadója, Kolping Adolf halálának 160. évfordulójáról. A tortát eredetileg 160 méteresre tervezték, de a diákok olyan ügyesen dolgoztak, hogy végül még hosszabb lett, és minden szelete elfogyott. A sütemény elkészítésében mintegy 50 fő vett részt, többek között nappalis és felnőttképzésben tanuló diákok, akik egy hét alatt sütötték le a szükséges piskótát. A torta alapanyagait nagy részben adományokból biztosították, és a kész édességet a város számos intézményének is szétosztották. A különleges torta hivatalosan magyar rekord lett, és az iskola szeretné a Guinness Rekordok Könyvébe is bejegyeztetni.

A teljes cikket ezen a linken olvashatjátok!

Más kárából, ingyen tanulhatna Budapest, de Karácsony Gergely inkább a saját feje után megy

Budapest számos városfejlesztési problémával küzd, például dugókkal, magas lakhatási árakkal és elégtelen tömegközlekedéssel, miközben más városok, mint Bécs és Tbiliszi, már kidolgozott tervekkel kezelik ezeket a kihívásokat. A BP Műhely konferenciáján elhangzott, hogy Budapest tanulhatna más városok tapasztalataiból, például Tbilisziben nem az autósokat büntetik, hanem fejlesztik a tömegközlekedést, hogy vonzó alternatívát kínáljanak. Bécs esetében pedig látszik, hogy a látszólag tökéletes rendszer is kihívásokkal küzd, és a város tanulhat a hibákból, hogy ne kövesse el ugyanazokat a problémákat. A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy a fejlesztések csak akkor működnek, ha a lakosok nem érzik azt, hogy ellenük születnek a döntések, és meg kell őrizni a város identitását, épített örökségét és közösségi hagyományait. Budapest azonban Karácsony Gergely vezetésével sokszor saját feje után megy, például sávokat ad át a bicikliseknek koncepció nélkül, miközben az érintett lakosok többsége nem biciklizik, így a városfejlesztés nem hatékony és nem szolgálja az élhetőséget.

Szabadságjog-e megfagyni az utcán?

A BP Műhely konferenciáján a hajléktalanság kérdését vizsgálták Budapesten, különös figyelmet fordítva arra, hogy szabadságjog-e valaki életét az utcán kockáztatni. A szakértők kiemelték, hogy a fővárosban a hajléktalanprobléma jelentős része összpontosul, és bár a férőhelyek és ellátások rendelkezésre állnak, a valós kihívás a legproblémásabb csoport, akik pszichés, egészségügyi vagy függőségi nehézségekkel küzdenek. Az államtitkár és a Hajléktalanokért Közalapítvány képviselője hangsúlyozta, hogy az életveszélyes helyzetekben a cél nem a látszat kezelése, hanem az élet mentése, ezért a szociális szolgálatok, krízisautók és rendőrség is közbeavatkozik. A probléma azonban nem csak a férőhelyek hiányából fakad, hanem abból is, hogy vannak emberek, akik jogilag nem hajléktalanok, mégis az utcán élnek, és a közterületeket használják. A fő üzenet, hogy megfagyni az utcán nem lehet szabadságjog, és a városnak a leginkább rászoruló csoport számára kell biztosítani a megfelelő, komplex ellátást és biztonságos köztereket. A teljes cikket itt olvashatjátok!

Erkély szakad, faág zuhan – életveszélyes város lett Budapest? Két kerületben is hajszálon múlott a tragédia

Budapesten a magasból leselkedő veszélyek miatt két, közel tragikus eset történt: a VII. kerületben egy 100 kilós kőerkély szakadt le egy 120 éves társasházról, amely egy autóra zuhant, Óbudán pedig iskola mellett tört le egy hatalmas faág. Szerencsére egyik esetben sem sérült meg senki, de a történtek ráirányították a figyelmet a város épületeinek és fáinak elöregedett állapotára. A Dohány utcai ház esetében az erkélyanyagok fáradása és a több évtizedes felújítási hiányosságok vezettek a balesethez, miközben a felelősség megoszlik a lakók, a társasház és az önkormányzat között. Óbudában a faág leszakadása rávilágított arra, hogy a kerület faállománya elöregedett, karbantartásuk hiányos, és a veszély bármikor életveszélyes következményekhez vezethet. A szakemberek és helyi képviselők szerint sürgős intézkedésekre lenne szükség, hogy megelőzzék a jövőbeli tragédiákat. A teljes cikket ezen a linken láthatjátok!