Ez lenne a valódi Atlantisz? Elsüllyedt város nyomaira bukkantak a tudósok

Atlantisz legendája nyomán a világ tele lehet elveszettnek hitt településekkel – és a jelek szerint a tudósok nemrég rábukkantak egyre. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatói ugyanis egy elsüllyedt város nyomaira találtak rá az Iszik-köl tó felszíne alatt Kirgizisztánban. A hatalmas, sós tó maximális mélysége 668 méter, amivel a világ nyolcadik legmélyebb tavának számít, de a maradványok figyelemre méltóan sekélyek. A sokatmondó bizonyítékok közé tartoznak egy középkori temető maradványai, nagyméretű kerámiaedények, valamint egy égetett téglából készült épület részei is.

A valódi Atlantisz: elsüllyedt város nyomaira találtak rá

Úgy vélik, a városban muszlim imaházak, iskolák, fürdők, de akár egy kenyérsütő őrlőmű is működhetett. Valerij Kolcsenko, az expedíció vezetője, a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának kutatója elmondta, hogy egy fontos kereskedelmi településről lehet szó, ami a 15. században egy természeti katasztrófa áldozata lett, amely, a méretét tekintve, a pompeii katasztrófához volt hasonló.

– tette hozzá Kolcsenko.

Az Iszik-köl tó közel 182 kilométer hosszú és 60 kilométer széles, valamint nincs ismert kifolyása, noha egyes szakértők azt állítják, hogy egy mélyen a föld alatti csatorna köti össze egy helyi folyóval. A Tien-san-hegység által körülvéve az ókor és a középkor óta drámaian megemelkedett, ezért a romok ma már víz alatt fekszenek. A Heritage Daily beszámolója szerint ásatások folytak a tó északnyugati részén, az elárasztott Toru-Aygyr komplexumban, amely egy ősi kereskedelmi útvonal fontos pontja. A régészek négy víz alatti zónát vizsgáltak meg nagyon sekély, egy-négy méteres mélységben a tó partvonala közelében. 

Az elsőben számos égetett téglából készült építményt fedeztek fel, köztük egyet, amely egy malomkövet – egy hatalmas, kör alakú követ, amit gabona zúzására és őrlésére használnak – tartalmazott, valamint víz alatti kőszerkezeteket és fagerendákat. A kutatók egy medresze néven ismert középület nyomaira is rábukkantak, amely mecsetként, fürdőként vagy iskolaként szolgált. A másik három zónában egy korai temetkezési hely, egy 13. századi muszlim nekropolisz, valamint vályogtéglából készült kerek és téglalap alakú építmények nyomait is feltárták. 

Ez az elveszett település Toru-Aygyrban a feltételezések szerint egy város vagy egy nagy kereskedelmi agglomeráció volt a Selyemút, az Európát és Ázsiát összekötő történelmi hálózat egyik fontos szakaszán. Kolcsenko szerint az Iszik-köl tó partján fekvő várost egy földrengés pusztította el a 15. század elején, ami a település elsüllyedését okozta.

– mondta el a kutató, hozzátéve, hogy miután a civilizáció összeomlott, nomád népek vették át a helyüket, és ma a tó partvonalát kis falvak tarkítják.

A szárazföld tengerfenékre süllyedése egyébként nem számít szokatlannak: Nagy-Britanniát olyan korábbi szigetek és part menti területek veszik körül, amelyek ma már víz alatt állnak, sokukat közülük a vad időjárási események süllyesztették el – írja a Daily Mail.