Megáll az ész! Kilógatta a lábát és a karját az autóablakon, így vezetett a 81-es fűúton - fotó

Sajátos felvételt tettek közzé a Budapesti Autósok közösségének Facebook oldalán. A 81-es főúton rögzített pillanat látványa önmagában érdekes, a szabálytalanság viszont megkérdőjelezhető. Vajon a KRESZ ebben is egyértelműen rendelkezik? A szakértők megmondják.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.09.17. 19:45
autósok Budapesti Autósok Közösség sofőr

A KRESZ szabályait rengeteg sofőr figyelmen kívül hagyja. Vannak azonban olyan forgalmi helyzetek, vezetői magatartások, ahol szabálysértés egyértelműen nem állapítható meg, baleset bekövetkeztével viszont súlyosbító körülménynek minősülhetnek. A 81-es főúton épp ilyen ülőhelyzetet mutattak be a Budapesti Autósok Közössége Facebook oldalán. Szerinted szabályos ez? 

szabályos ez az ülés a KRESZ szerint?
Szerinted mit mond a KRESZ? Szabályos ez így? Fotó: Facebook / BPIAutósok.hu

Büntethető-e a sofőr a KRESZ alapján? A szakértő válaszol

Alapjában véve nincs a KRESZ-ben olyan szabály, amely megtiltaná, hogy a sofőr az ablakon kívülre helyezze a lábát, karját. Ez inkább abból a feltételezésből ered, hogy a sofőr sem akarja a saját testi épségét veszélyeztetni, ráadásul nagy sebesség mellett nem is kényelmes így ülni. 

A KRESZ általános előírásokat tartalmaz, ha azt megsérti valaki és balesetet okoz, annak viselnie kell a következményeket. A KRESZ szerint a vezetőnek érvényes vezetői engedéllyel kell rendelkeznie, valamint vezetésre alkalmas állapotban kell lennie, ez utóbbi egy tág fogalom. Értelemszerűen alkohol vagy drog hatása alatt lévő személy nem alkalmas a vezetésre, de akadályozó tényező a fáradtság is, illetve ha valakinek be van gipszelve valamelyik végtagja. 

– magyarázza Dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd. A szakértő nyilatkozata alapján, 

  • ha valaki figyelmetlenül, hanyagul vezet 
  • és abból baleset keletkezik, akkor a hanyagság, figyelmetlenség súlyosbító körülménynek számít

A képen látható helyzet hanyagságnak minősülhet abban a tekintetben, hogy vészhelyzet esetén a sofőr nem tud fékezni, kézi váltós jármű esetén pedig nem tud elég gyorsan váltani. 

Fennállhat viszont a baleseti kockázat növelésének veszélye. Ha ez álló helyzetben történt, ez nem valósít meg veszélyt. Ha viszont nagyobb sebességgel közlekedve viselkedett így, feltételezhető a gondtalanság. Ha ebből később baleset következik, a jelen vezetési helyzet súlyosbító körülménynek is betudható. 

Arról sem tesz említést a beküldő, hogy ebből aztán baleset keletkezett volna vagy a rendőrség megbüntette volna az illetőt. Tudni kell viszont, hogy csak azért, mert az előírás nem tartalmazza, az ilyen magatartás vészhelyzet, baleset vagy akadályozás esetén súlyosbító körülménynek minősülhet. 

Magyarországon nem kötelező a téli gumi, de ha valaki nyári gumival megcsúszik a jégen, súlyosabban ítélik el, mert nem tett meg mindent, hogy az autója közlekedésre alkalmas állapotban legyen. Ha pedig valaki nyári gumival elakad a hegy alján és akadályozza a forgalmat, azzal ugyan szabályt nem sértett, de joghátrány esetén ez súlyosbító körülmény lehet.

– magyarázza Lovas Károly közlekedési szakértő. Más helyzetekben, ha mondjuk büntetést szabnak ki, a fent látható ülést ítélhetik figyelemelterelőnek is.

Adott esetben egy rendőr is ítélheti úgy, hogy ez egy figyelemelterelő magatartás, ami miatt megbüntetheti őt. Hasonlóan, ha valaki mondjuk eszik az autóban, az még önmagában nincs megtiltva, de baleset, szabálytalanság esetén figyelemelterelésnek tudhatják be, ami súlyosbíthatja a büntetést.

– folytatja a szakértő. A KRESZ-ben az sincs meghatározva, hogy miképp kell az autóba beülni; az a normális, elvárt, ha az ember teljes testével az autóban van és nem lógatja ki a lábát. Ráadásul ez az ésszerű megoldás is, hiszen mindkét lábunknak készenlétben kell lennie a vezetéshez.

Ami viszont több kérdést felvet, az a hátsó égők állapota. A képen úgy látszik, nem ég a bal hátsó lámpa. Erről a KRESZ egyértelműen úgy rendelkezik, hogy indulás előtt meg kell győződni arról, alkalmas-e a járművünk közúti közlekedésre. Ebben benne van a fényberendezés ellenőrzése is. 

Minden elindulás előtt meg kell nézni a világítóberendezést. Ha az autó jobboldali lámpája megy tönkre, a baloldali meg világít, akkor az első szervizig el lehet menni vele. Tudomásom szerint, ha a baloldali lámpa ég ki, nem szabad az első szervizig sem elmenni, hanem azonnal meg kell javítani.

– fogalmaz Lovas Károly. 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.