
61 évvel ezelőtt választották meg Európa védőszentjének, de ő volt a nyugati keresztény szerzetesség megalapítója is. Ezt érdemes tudni Szent Benedekről, a bencés rend alapítójáról.
Nursiai Benedek volt a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója is. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Később XII. Piusz pápa a barlangkutatók védőszentjévé is őt tette meg. Életéről azt érdemes tudni a Wikipédia szerint, hogy egy rövid ideig egy aszkéta életet élő közösségbe tartozott, majd teljes magányba vonult és a tökéletes lemondást kereste. Három év múlva felhagyott a remeteélettel és azoknak a nőtlen férfiaknak lett az atyja, akik közösségben kívánták keresni Istent. Monte Cassinon egy régi erődnek és egy hajdani szentélynek a romjaiból kolostort épített és benne egységes alkotmányhoz igazodó közösséget hozott létre. A közösség tagjai „szent szabály” szerint éltek, amit maga Benedek alkotott meg. Ez volt az úgynevezett Regula és ez lett aztán a nyugati szerzetesség iránymutatója.
Ferdinand Monoyer francia szemész vezette be a „dioptria” fogalmát és kidolgozta a Monoyer-diagramot is, mellyel a mai napig a látásélességet vizsgálják. Az eredeti tábla két oldalán függőlegesen alulról felfelé olvasható a neve. Anyja elzászi volt, az apja francia katonaorvos. A szemész 113 évvel ezelőtt, 1912. július 11-én hunyt el.
A legelsőt 1801-ben éppen ezen a napon. Jean-Louis Pons francia csillagász az ezt követő 27 évben további 36 üstököst fedezett fel, többet, mint bárki más a történelemben. Az üstökös olyan kis Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.
1989-ben aláírták az ENSZ Fejlesztési Programját. A program vezetői azt javasolták, hogy július 11. legyen A világ népességének napja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra. 2001-ben a világ népessége több mint 6 milliárd volt és évente 77 millióval nő. Az ENSZ becslései szerint 2050-re nagyjából 8–10 milliárdan élünk majd a Földön.
Az ENSZ Közgyűlése nemrég szavazta meg, hogy az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját minden évben július 11-én tartsák. „Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet nagyrészt Németország és Ruanda dolgozta ki. A srebrenicai népirtás első nemzetközi emléknapját idén tartják először.
A Magyar Államkincstár hivatalos folyósítási dátumai alapján a januárban 3,2%-kal emelt nyugdíjak július 11-én, pénteken kerülnek átutalásra. Azok, aki postán kapják a nyugdíjat, 2025-ben is a Magyar Posta által kiadott kézbesítési naptárban megjelölt napon számíthatnak a nyugdíj érkezésére.
A koponyeg.hu szerint pénteken sok napsütés várható, majd délután megnövekszik a gomolyfelhőzet, és elszórtan alakul ki zápor, zivatar. Még gyakran lesz erős az ÉNy-i szél. 25-26 fok körüli nyári meleg lesz. Szombaton a sok napsütés mellett délután gomolyfelhők érkeznek ismét, és főleg északon lehet egy-egy zápor, zivatar. 22 és 29 fok közé melegszik az idő. Vasárnap ugyancsak napos, gomolyfelhős idő ígérkezik, visszatérhet a kánikula, 30 fok körüli maximumokkal.
A Nemzeti Táncszínház szervezésében idén is a szabadság, a mozdulat és a nyár ünnepévé válik a TáncPark. Július 11. és 20. között tíz estén át szabadtéri táncelőadások, tánctanítás és táncház várja a közönséget a Millenáris parkban. A flamenco szenvedélyétől a kortárs művészet reflexióin át a néptánc öröméig minden este más világba kalauzol. Az esemény további részletei itt olvashatók.
A város egyik legszebb kilátással rendelkező pontján, a Várkert Bazárban estéről estére felcsendülnek a különböző tájegységek dallamai, Rábaköztől Kalotaszegig, Mezőségtől Szatmárig. Július 11-én Szalonna és bandája zenél majd. További részletek ezzel kapcsolatban itt olvashatók.
George Eastman 1854. július 12-én látta meg a napvilágot. A húszas éveiben még bankárként dolgozott, majd egy hosszabb utazásra készülve szeretett bele a fényképezésbe. Három év alatt az otthoni laboratóriumában megalkotta az úgynevezett nedves üveglemez helyett a szárazlemezt. Zselatinréteggel bevont találmányát szabadalmaztatta Angliában és az USA-ban is, majd felmondott a banknál, és megalapította saját kis vállalatát Rochesterben. 1888-ra kifejlesztette a papíralapú tekercsfilmet és hozzá egy egyszerű kamerát: a Kodakot 25 dollárért már bárki megvehette és elkezdhetett fotózni. Miután a celluloidfilmet is feltalálta egyik vegyésze, a Kodak töretlen szárnyalásba kezdett, 1932-re már 10 ezer ember dolgozott a cégnél. Az örök agglegény Eastman 77 éves korában öngyilkos lett, nem tudta elfogadni, hogy fájdalmas gerincbetegsége tolókocsiba kényszerítse.
Thor Heyerdahl norvég utazó 55 évvel ezelőtt július 12-én egy vitorlás nádcsónakkal átszelte az óceánt. Ezzel az expedícióval azt szerette volna bizonyítani, hogy az ókorban is volt lehetősége az embereknek az óceán átszelésére. Hét társával kelt útra, a csónakjukat pedig az andoki indiánok készítették a Titikaka-tó partján, papiruszsásból. Marokkóból, Szafi kikötőjéből indultak. Az út 6100 kilométer volt, 57 napig tartott és szerencsésen megérkeztek Barbados szigetére. Az út során a résztvevők hivatalosan is dokumentálták a tengeri szennyezés mértékét, amit az ENSZ megbízásából mintákkal támasztottak alá.
Esete 19és hajnal 1 óra között külön erre az alkalomra szóló 5000 Ft-os retúrjeggyel lesz látogatható a Zugligeti Libegő. A libegőre való felszállás érkezési sorrendben történik. A napnyugta július 12-én 20:40-kor várható, ami elképesztő látványt nyújt majd a magasból.
Július 12-én és 13-án látványos, könnyed és szórakoztató programok csábítanak a Csili Udvarban megrendezendő Pesterzsébeti Komédiás Fesztiválra, ami azért jött létre, hogy felhívja a figyelmet az utcaszínház különböző műfajaira. A fellépő társulatok között profi és amatőr közösségek, például bűvészek, gólyalábasok, pantomimesek, artisták és tűzzsonglőrök mutatkoznak be. További részletek ezzel kapcsolatban itt olvashatók.
1923. július 13-án készült el az ikonikus Hollywood felirat, vagyis éppen 102 éve. A szöveg eredetileg „Hollywoodland” volt, de az utolsó 4 betűt az 1949-es felújítás alkalmával eltávolították
Ifj. Rubik Ernő építész, játéktervező, a Bűvös kocka feltalálója most vasárnap ünnepli a 81. születésnapját. A Rubik kocka atyja 1944. július 13-án született Budapesten. Egy Kossuth-díj és a legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend (2014) tulajdonosa, amellett, hogy ő alkotta meg a Rubik kockát. Eleinte egy 2×2×2-es kockát szeretett volna megalkotni. Az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Majd mágnesekkel próbálkozott, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Ez volt a Rubik kocka őse.
Harrison Ford amerikai színész 1942. július 13-án született Chicagóban. Az 1960-as években a Columbia szerződtette Hollywoodban. 1966-tól filmezett, majd abbahagyta és ácsként dolgozott. 1973. óta újra filmezik. Legismertebb filmjei: Star Wars IV. rész: Egy új remény, Star Wars V. rész: A birodalom visszavág, Szárnyas fejvadász, Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, Star Wars VI. rész – A jedi visszatér, Indiana Jones és a végzet temploma, Dolgozó lány, Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, Ártatlanságra ítélve, Az elnök különgépe, Temetetlen múlt.
Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón, aki azt állította magáról, hogy magyar származású, a mexikói forradalom tiszteletére 1910-ben jelölte meg a születési évét, holott valójában 1907-ben született. Gyermekbénulás, majd baleset következtében sokszor operálták, rendszeresen festett ágyban fekve. Jóval idősebb, festőművész férjével, Diego Riverával viharos kapcsolatban éltek. Frida többségében a témán túlmutató önarcképeket festett, férjénél ismertebb és sikeresebb művész lett. A második világháború idején egyre aktívab közéleti szereplést vállalt, belépett a Kommunista pártba. Állapota súlyosbodott, lábát amputálták, acélfűzőt hordott, állandó fájdalomban élt. 47 éves korában bekövetkezett halálakor, 1954. július 13-án nem zárták ki, hogy öngyilkos lett.
A kortárs magyar gyerekirodalom kiemelkedő alakja, Varró Dani július 13-án, vasárnap délelőtt a verseit megzenésítő Molnár Györggyel ad közös műsort – a Laza paca kézműves műhely pedig kreatív foglalkozást tart a költő Túl a Maszat-hegyen című kultkönyve alapján. Az is kiderül, mi fán terem a papírszínház. Az esemény további részletei itt olvashatók.
Tragikus balesetben vesztette életét.
Nicolas Aujula baljós előrejelzést tett az idei évre.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.