Szakértő elárulta: ez a hétköznapi virág a tökéletes kullancs és szúnyog riasztó

A rovarszakértők egy neurotixinra esküdnek a szúnyogok ellen és ez nem más, mint a permetrin. Ez az anyag a krizantém virágából származik, és valamilyen formában már időszámításunk előtt is használták. Az 1800-as évek eleji háborúk során Napóleon permetrinhez hasonló porral hintette be a katonáit, hogy a bolhák és tetvek ne nehezítsék a mindennapjaikat a háború során.

A permetrin egy neurotoxin, amely a rovarok idegrendszerét célozza meg, izomgörcsöket, bénulást és végül halált váltva ki. Kontakt rovarirtóként működik, ami azt jelenti, hogy közvetlen érintkezés útján öl, amikor egy rovar a kezelt felületre kerül. Ez megkülönbözteti a DEET alapú riasztószerektől , amelyek másképp működnek. A DEET „blokkolja az érzékelőket, amelyek lehetővé teszik a rovar számára, hogy megtaláljon minket, így egy láthatatlansági köpenyt kapunk” – mondja Lee Haines, a Notre Dame Egyetem orvos-entomológusa, aki a rovarok betegségek terjesztését vizsgálja. „Vonzódik a melegedhez, de nem találnak meg téged.”

A permetrin működését úgy kell elképzelni, mintha mi emberek egy teljes hétig csak vattacukron élnénk. „El tudjuk képzelni, milyen hiperaktívak lennénk?” – kérdezi Haines. Ugyanez történik a rovarokkal is: „Ha látsz egy szúnyogot, amelyik permetrinhez ér, kontrollálhatatlanul remeg, kontrollálhatatlanul repül, mintha csak sok cukrot evett volna. Zümmög, és ez azért van, mert minden idege egyszerre működik.” Ez izomgörcsöket okoz; amint a rovar izmai kimerülnek, megbénul, majd elpusztul.

Mivel a permetrin szagtalan és színtelen, a rovarok nem tudják érzékelni a jelenlétét, így ezáltal hatékonyan véd ellenük. Egy iráni katonákon végzett tanulmányban például a kezeletlen egyenruhát viselő katonáknál átlagosan óránként 108 szúnyogcsípés történt, míg a permetrinnel kezelt egyenruhát viselő katonáknál óránként 10.

Egy másik kutatásban kimutatták , hogy a permetrinnel kezelt zoknit és sportcipőt viselő emberek 74-szer kisebb valószínűséggel kaptak kullancscsípést, mint a kezeletlen lábbelit viselőik. A permetrinnel kezelt rövidnadrágot és pólót viselő vizsgálati résztvevőknél körülbelül 5-ször, illetve 2-szer kisebb valószínűséggel fordult elő kullancscsípés, mint azoknál, akik nem kaptak permetrint. Az eredmények rávilágítanak „a permetrinnel kezelt nyári ruházatban rejlő potenciálra a kullancscsípések és a kullancs által terjesztett kórokozók átvitelének jelentős csökkentésében” – írták a kutatók.

A használata egyszerű, azonban oda kell figyelni, hogy a bőrünkhöz semmiféle módon ne érjen, és 0,5%-os permetrint ajánlott venni, amit egy szórófejes flakonban vagy kancsóban kell fel hígítani. Ezután az anyagot a ruhára kell fújni, kabátra, nadrágra, ingre, zoknira, cipőre, sapkára, de a hátizsákra is illetve campingezéskor a sátorra is lehet fújni a szerből. Általában 24-48 órával a viselés, használat előtt kell felvinni, így van ideje megszáradni és kötődni az anyaghoz, amire fújtad. Fújd be a ruháidat kint, amíg nincsenek a testeden; akaszd fel például egy ruhaszárító kötélre, és fújd be egyenletesen, hogy nedves legyen, de ne csöpögjön át. 
Fontos megjegyezni, hogy a szer, amivel befújtuk ruháinkat, eszközeinket, akár hat hétig vagy hat mosásig is ellenállóak, utána ismét alkalmazni kell őket abban az esetben ha kimozdulunk. A permetrin alkalmazása nem okoz kárt az emberi szervezetben, macskákra és kutyákra azonban veszélyes lehet, így érdemes akkor alkalmazni ha kedvenceink nincsenek körülöttünk.