"Soha nem éreztem olyan fájdalmat, mint akkor" – meglepő ok állt a gyakori betegség mögött

Emma Mapp, egy 52 éves jogász, eleinte csak tompa fájdalmat érzett a bal vállában, amit egyszerű izomhúzódásnak gondolt edzés után. Egy hónapon belül azonban már a karját sem tudta felemelni, a nyakát sem tudta elfordítani, és az öltözködés vagy a hajmosás is komoly kihívássá vált számára. Társasági életét is korlátozta, mert attól tartott, hogy valaki véletlenül meglöki a fájdalmas vállát.

– mesélte.

Végül befagyott vállat diagnosztizáltak nála – olyan állapotot, amelyet gyakran egy sérülés vált ki, és amely hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, jelentős fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozva. Emma esetében azonban nem volt előzményként sérülés, így a magán fizioterapeutája meglepő magyarázattal állt elő: a menopauza állhat a háttérben.

Ekkoriban Emma már tapasztalta a klimax tipikus tüneteit – hőhullámokat, alvászavarokat, koncentrációs nehézségeket –, de eszébe sem jutott, hogy a vállfájdalom is ide tartozhat. A befagyott váll – orvosi nevén adhesive capsulitis – során a vállízületet körülvevő tok begyullad és megvastagszik, ami jelentősen csökkenti az ízület mozgásterét. Rajeev Sharma, Londonban praktizáló ortopédsebész szerint: 

Kutatások is alátámasztják a menopauza és a befagyott váll közti lehetséges kapcsolatot. A Duke Egyetem 1952 nő bevonásával végzett vizsgálata szerint azok, akik nem szedtek hormonpótló kezelést (HRT), 99 százalékkal nagyobb eséllyel alakították ki a betegséget, mint azok, akik igen.

Dr. Elise Dallas, a The London General Practice menopauza-szakértője ezt így magyarázza: 

Ezenkívül a hormoncsökkenés hatására gyulladást kiváltó citokinek szintje is megnőhet, ami fájdalmat, szalagmegvastagodást és ízületi tokmerevséget okozhat – a befagyott váll jellemző tüneteit. Bár egyes orvosok, mint Sharma, óvatosan kezelik az ok-okozati összefüggést, és inkább korrelációról beszélnek, elismerik, hogy a menopauzán áteső nők körében valóban gyakrabban fordul elő ez az állapot.

Erre a betegségre nincs gyógymód

Jelenleg nincs végleges gyógymód a befagyott vállra, de vannak kezelések, amelyek enyhíthetik a tüneteket. Az egyik ilyen a hidrodiláció, amely során steril sóoldatot, helyi érzéstelenítőt és szteroidot fecskendeznek az ízületbe.

– magyarázza Sharma. A fizioterápia is hasznos lehet, bár a betegség kezdeti, agresszív szakaszában fájdalmat okozhat.

Emma sokféle módszert kipróbált: fizikoterápia, jegelés, melegítőpárna, masszázs, masszázspisztoly és fájdalomcsillapítók – ezek csak rövid távon enyhítették a tüneteit. Végül egy karácsony előtti esés során újra megsérült a válla, és az ügyeleten kapott röntgen és MRI-vizsgálat igazolta a diagnózist. 2024 januárjában kapott szteroidinjekciót – írja a Daily Mail.

– idézi fel. Néhány napon belül azonban javulást érzett, és pár hónapon belül mozgása is sokat fejlődött. Egy évvel később már majdnem teljesen visszanyerte a vállmozgását, bár a tenisz, amit korábban heti több alkalommal űzött, még mindig túl fájdalmas számára. Ehelyett heti három-négy alkalommal vesz részt vízi tornán.

– zárja gondolatait Emma.