Tehetetlen a vízi élővilág – veszélyben a tiszavirágzás?

A bányából kiszivárgó sós víz Maros megyét is érinti, és amennyiben nem sikerül gyors megoldást találni, a probléma nem áll meg Maros megye határánál. A hamarosan kezdődő tiszavirágzás is veszélybe kerülhet.

A tiszavirág is veszélyben lehet

A Korond-patak megnövekedett sótartalma miatt, amely a Kis-Küküllőbe ömlik, több Maros megyei településen az ivóvízhálózatból származó víz emberi fogyasztásra már nem megfelelő. Azonban nemcsak a lakosság vízellátása van veszélyben, hanem a folyó élővilága is megszenvedi a hirtelen változást. A jelenlegi sókoncentráció szokatlan a Kis-Küküllő élővilága számára, de ezt a szintet egyelőre még bizonyos mértékig képesek elviselni. 

– mondta el a Maszol megkeresésére Nagy András Attila biológus.

A biológus szerint a legfontosabb kérdés, hogy mennyire nő továbbra is a sókoncentráció, és ez mennyi ideig fog tartani. A természetes vizek sótartalma nagyon alacsony. Az ott élő halak, gerinctelenek ehhez a finom egyensúlyhoz alkalmazkodtak. Amikor a sókoncentráció hirtelen megemelkedik, az élőlényeket úgynevezett sóstressz éri, amit csak korlátozott mértékben tudnak tolerálni.

Jelenleg a tavaszi olvadásból fakadó magasabb vízhozam segíti a só hígítását. Ahogy beköszönt a nyár és apadnak a folyók, a megnövekedett sóterhelés hatása egyre erőteljesebben érvényesül. 

– mondta Nagy András Attila.

A biológus továbbá kihangsúlyozta, hogy ha véletlenül a Korond-patakba túl nagy mennyiségű só került, onnan a Kis-Küküllőbe, az már nemcsak helyi problémát jelent. A Kis-Küküllő ugyanis egyesül a Nagy-Küküllővel, majd a Marosba torkollik, onnan pedig bejut a Tiszába. Ez azt jelenti, hogy a sóterhelés hatása akár Magyarországig is eljuthat.

– mondta a biológus.

Mivel a folyóba ömlő kisebb vízfolyásokat gátakkal zárták el az élőlények hiába menekülnének oda, ahol érzik, hogy van még édesvíz. A probléma, hogy ezek az élőhelyek széttöredezettek, az Európai Unio célja, hogy 2030-ig 25 ezer kilométernyi folyószakasz összeköttetését helyreállítsa. Korábban kevésbé érzékeltük a fragmentáció hatását, de most világos: a problémák láncreakciót indítanak, és hatásuk nem csak összeadódik, hanem megsokszorozódik. Emellett súlyosbítja a helyzetet a rosszul kezelt szennyvíz, valamint a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák hatása, melyek most még inkább érezhetőek.

– magyarázta a szakértő.

A parajdi sóbányában évek óta problémát okoz a víz, a vágat falai egyre jobban átnedvesedtek, a szivárgás egyre súlyosabb lett. A Korond-patak elterelése a legfontosabb lépés lenne, amit már rég el kellett volna végezni. Emellett fontos lenne, hogy a sós vizet nem közvetlenül a patakba vezetnék, hanem egy víztározóba, ahol lassabban szivároghatna a környezetbe. Sokan a hódokat hibáztatják az áradás és a vízbeszivárgás miatt, azonban ez a feltételezés megalapozatlan.

– jegyezte meg a szakértő.