Miközben kiürül a belváros, 23 városligetnyi titkos tartalék hever parlagon – a rozsdaövezetek menthetik meg Budapestet

A rozsdaövezetek hasznosítási lehetőségei voltak terítéken a legutóbbi Budapest Műhely beszélgetésén. A Budapest Műhely független városfejlesztési fórum, amelynek célja, hogy adatalapú kutatások és elemzések alapján világítson rá a főváros problémáira.  A beszélgetést Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, városfejlesztési szakember szervezte és moderálta. A beszélgetésben részt vett Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, Koji László ÉVOSZ-elnök és Szende András tájépítész.

Egyre többen menekülnek  a belső kerületekből az agglomerációba, miközben a főváros szívében kihasználatlan rozsdaövezetek sorakoznak. 421 rozsdaövezet, 
23 000 hektár – ez lehet Budapest titkos tartaléka.  Ez a terület akkora, mintha 23 Városligetet zsúfolnánk össze, jelenleg mégis kihasználatlanul, romosan áll. Ezek a rozsdaövezetek egykor a város ipari motorjai voltak, most Budapest legnagyobb fejlesztési lehetőségét rejtik.  A fejlesztések révén új lakások, közösségi terek, iskolák, zöldterületek jöhetnének létre az elhanyagolt romok helyén. 

Lipótváros is egykori rozsdaövezet volt

Szende András szerint sokan nem is tudják, hogy naponta sétálnak el egykori rozsdaövezetek mellett. A Bálna is a  Közraktárnál is egy ilyen terület,  ilyen a Kopaszi gát is , de Újlipótváros is így született meg – körbenőtte a város az egykori ipari zónákat. Kifejtette:  a rozsdaövezet nem szándékos dolog, hanem funkcióváltás eredménye. 

Számos rozsdaövezet a Hungária körút vonalától alig néhány kilométerre található, ráadásul sokszor jó megközelíthetőséggel, ilyen  például  Rákosrendező is. 

 – fogalmazott Gyorgyevics Benedek. Szerinte a jogszabályi káosz, az infrastruktúra hiánya és a politikai bizalmatlanság blokkolja a lehetőségeket. 

Koji László szerint az ingatlanfejlesztők jogbiztonságot várnak. Az építőipari elnök hangsúlyozta: a fővárosnak idén jogszabályi kötelessége, hogy lehatárolja,  mely területeket tekint barna övezetnek,  különben a kerületek sem tudnak reagálni, a befektetők pedig elfordulnak. 
Megtudtuk: jelenleg, ha valaki 150 négyzetméternél kisebb lakást vásárol egy rozsdaövezetben, visszaigényelheti az 5 százalékos áfát. Ez vevő szempontból ösztönző lehet, különösen a mai négyzetméterárak mellett. 

Kell infrastruktúra, közösség, hosszú távú gondolkodás

A jó rozsdaövezeti fejlesztés fenntartható, környezettudatos, energiatakarékos – és nemcsak a beruházás végéig gondolkodik, hanem hosszú távon. Olyan lakókörnyezetet kell létrehozni, ahol van munkahely, bölcsőde, óvoda, zöldterület – és keveset kell közlekedni. Ezt ma még csak kevesen vállalják be – és egy szereplő önmagában nem tudja végigvinni. Kellenek hozzá a város, az állam és a magánfejlesztők együttműködése.