Ilyenek voltak a régi idők játszóterei – emlékeztek még rájuk? - Galéria!

A játszóterek az XX. század városi fejlődésének tipikus vívmányai. Egy kis érdekesség, hogy Budapesten az I. világháború előtt csak három játszótér volt, majd épült még néhány a '30-as években, de a játszóterek látványa igazából csak a Kádár-korszakban lett a fővárosi utcakép szokványos része. 

Mikor kezdtek el a játszóterek gombamód szaporodni? 

Budapest első játszótere az 1912-ben megnyílt Állatkert területén kapott helyet, de az igény sokkal korábban megjelent. A közparkokban ugyanis nem látták szívesen a virágágyásokat és gyepszőnyegeket nem kímélő fiatalabb korosztályt, úgyhogy szükség volt egy-egy szeparált játékhelyre. Az egyre inkább növekvő igény a játszóterek iránt legfőképp azért alakulhatott ki, mert 1900-ra a városi lakosság nagyjából negyede gyermekkorú volt. 

Ezért 1897-ben például rendelet szabályozta, hogy az elemi iskolákban 300 négyzetméter játéktér álljon az osztályok rendelkezésére. Természetesen ezek után az iskolákon kívül több játékteret is kialakítottak volna a fővárosban, azonban valami közbeszólt. 

Méghozzá az I. világháború, ami meggátolta azon további törekvéseket, hogy több játszótér kerüljön kialakításra a fővárosban. Emiatt pedig csak ezen időszak után építettek ki játszótereket többek között a Városligetben, a Tisza Kálmán téren (jelenleg II. János Pál pápa tér), a Klauzál téren, a Marczibányi téren, a Gellért téren. 

1937-ben már tizenhat játszótere volt Budapestnek. A II. világháború után pedig jelentősen nőtt ez a szám. Ezen játszóterek pedig később gyerekkorunk egyik kedvenc helyévé váltak, amelyekhez sok-sok kalandos történet és még több lehorzsolt térd emléke is kötődik. Gömb-, rakéta-, cicamászóka, fémcsúszda, mókuskerék, beton pingpongasztal – ezekre a játszótéri eszközökre elérzékenyülve emlékezhetünk vissza. 

Hogyan néztek ki ezek a játszóterek? Nézd meg a régi idők játszótereit bemutató képgalériánkat!