Eltűnhetnek Budapest legcsúnyább sebei – a rozsdaövezetekből álomnegyedek születhetnek

Budapest rozsdaövezetei újra forró témává váltak, de most nemcsak a rozsdáról volt szó, hanem arról is, hogyan lehetne ezeket a lepusztult, sokszor elfeledett területeket újra élővé és vágyottá tenni. A Budapest Műhely legfrissebb kerekasztal-beszélgetésén a főváros jövője bontakozott ki: lakóparkok, közösségi terek, rekreációs zöldfolyosók, és egy teljesen új, emberközpontú városkép lehetősége.

A rendezvény iránt hatalmas volt az érdeklődés, megtelt a terem, a későn érkezőknek már alig akadt ülőhely. Fiatal várostervezők, idősebb építészek, civilek és önkormányzati szereplők egyaránt jelen voltak, mindenki figyelmesen hallgatta a szakértők gondolatait. Láthatóan mindenki választ keresett arra, hogyan lehet Budapestet élhetőbbé, emberközelibbé tenni a rozsdaövezetek újragondolásával.

A beszélgetésen nem akárkik osztották meg gondolataikat: Lánszki Regő, országos főépítész és az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a szabályozási környezet kulcsait hozta el, Szabó Tamás János DLA, a legendás Finta Stúdió vezető építésze a városi terek jövőjéről festett élénk víziót, míg Almássy Kornél, a BME közlekedésmérnök docense, a Budapest Műhely vezető elemzője az elérhetőségről, mobilitásról és a közlekedés átalakulásáról beszélt. A szakmai mélységet és lendületet pedig dr. Kőrösi Koppány biztosította, aki egyben a rendezvény moderátoraként terelte a gondolatokat a jövő Budapestje felé.

A beszélgetést vezető dr. Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója és kutatási igazgatója így fogalmazott:

A szakemberek szerint a kulcs az alkalmazkodás: a városfejlesztések nem élhetnek tovább XX. századi reflexekből, hiszen a piac gyorsan változik, és az irodaházból lehet, hogy holnap már lakás lesz. De mi lesz a rozsdaövezetek sorsa? Kőrösi szerint ezek Budapestnek olyan foltjai, ahol új élet kezdődhet – ha van hozzá koncepció, közösségi akarat és hozzá lehet fejleszteni az infrastruktúrát is.

Példának a Népsziget is szóba került, amely jelenleg „vadregényes és elhanyagolt”, de lehetne belőle zöldoázis. A szakemberek egyet értettek abban, hogy vonzóvá kell tenni a rozsda övezeteket a befektetők számára is, de az embereknek is. Úgy érdemes egy lakóövezetet létre hozni, hogy legyen út, tömegközlekedés, parkoló hely, bolt, óvoda és játszótér is. Fontos, hogy ne csak az áfakedvezmény vonzza majd az emberek oda, hanem valódi vágy élne a beköltözésre.

A  Budapest Műhely rendezvényen elhangzott:

• a városközpontból való kiköltözés drámai méreteket öltött (több mint 20%!),

• a 15 perces város víziója már nemcsak elmélet – hanem fejlesztési irány,

• és 2026-tól jöhet egy új, nyilvános rozsdaövezeti beruházási katalógus is.

Mint azt a Metropol már megírta,  Budapest szívében 421 olyan rozsdaövezet van, amely megállíthatná a főváros kiürülését. A rozsdaövezetek a Budapest aranytartalékai, csak jól kell kihasználni őket. Ezek a  rozsdaövezetek hasznosítási lehetőségei voltak terítéken a legutóbbi Budapest Műhely-beszélgetésen is.

A Budapest Műhely egy olyan független városfejlesztési fórum, amelynek célja, hogy adatalapú kutatások és elemzések alapján világítson rá a főváros problémáira.