A lángoló szív visszatér? – Budapest titkos Ágoston-rendi múltja és az új pápa üzenete

Ágoston-rendi címer a nyíllal átlőtt szív,  ami most is ott díszeleg egy budapesti épületen, a barokk falon. Kevesen tudják, hogy a mai Margit körút ferences rendháza nem is a ferenceseké volt eredetileg, hanem az Ágoston-rendieké. A rend tagjai itt építettek kápolnát 1707-ben, majd kolostort 1737-re. A török időkben elpusztított eredeti kolostor a Margit híd budai hídfőjénél állt, még azelőtt, hogy a Landstrasse (ma Margit körút) nevet kapta volna.

Amit a ferencesek később megőriztek – például a főoltárt és a kegyképet –, az valójában a rég eltűnt ágostonosok öröksége. Olyan, mintha a város emlékezete mélyén még mindig ott zarándokolnának, csendesen, békében.

És most, hogy egy Ágoston-rendi szerzetes ül Szent Péter trónjára, sokan úgy érzik: ez nem véletlen. Talán az új pápa neve – XIV. Leó – is jelzés. Már első beszédében „igazságosságot” és „békét” emlegetett, a hidak építéséről beszélt, és idézte Szent Ágoston szavait: „zarándokok vagyunk az igazi haza felé.”

Ma már nincsenek Ágoston-rendiek Magyarországon, de a nyomuk még itt van. Ezen az épületen is ott az Ágoston-rendi címer.

1785-ben, amikor II. József feloszlatta a budai Ágoston-rendi kolostort, akkor  a templomot és a rendházat a vízivárosi ferencesek kapták meg, akik Fő utcai otthonukat átadták az Erzsébet apácáknak. Amennyire csak lehetett, hűek maradtak elődeik elgondolásához, és a templomban csak a legszükségesebb átalakítást végezték el.  Ezért az Ágoston-rendiek címere ma is látható a kolostor kapuja felett.

Ágoston-rendi elemek megmaradtak a háborús pusztítás után is

A II. világháborúban a templom súlyosan károsodott. A főhomlokzat és a tetőszerkezet megrongálódott, súlyosan sérültek a boltozatok és a toronysisak. Az üvegablakok betörtek, a főoltárkép és a Mária kegykép elpusztult. A szószék megmaradt az Ágoston-rendiek idejéből és az ajtón Szent Ágoston prédikálásának reliefje, valamint három domormű.