
Hogy miket tudnak preparátumba helyezni... a legbizarrabb múzeumi darabok a világban - Galéria
A legbizarrabb múzeumi darabok.
Miért nem dönthetünk zavartalanul az ukrán EU tagságról?
A VOKS 2025 szavazólapok körüli visszaélésekre Németh Balázs hívta fel a figyelmet a Facebookon.
A VOKS 2025 szavazólapok körüli visszaélésekre Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője hívta fel a figyelmet a Facebookon.
Bejegyzésében úgy fogalmazott:
Már meg sem lepődünk rajta
– utalva arra, hogy több jel szerint szervezett akciók zajlanak a szavazólapok eltüntetésére. A szóvivő szerint a közösségi médiában és egyes Facebook-csoportokban is elszaporodtak azok a bejegyzések és fotók, amelyek arra utalnak, hogy ellenzéki aktivisták célzottan gyűjtik be a szavazólapokat a postaládákból, majd megsemmisítik azokat.
„Egyesek már annyira arcátlanok, hogy a begyűjtött szavazólapokról készült fotókat is feltöltik a közösségi oldalakra. Ez nem csak politikai provokáció, hanem bűncselekmény is” – tette hozzá a frakcióvezető.
A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy nem ez az első ilyen eset: 2022-ben Erdélyben a külhoni magyarok országgyűlési szavazólapjait lopták el, sőt néhányat meg is gyújtottak, hogy a kormánypártokat csalás vádjával hozzák összefüggésbe.
„Akkor a cél az volt, hogy a kormánypártokat keverjék választási csalás gyanújába. Csakhogy lebuktatták magukat” – jegyezte meg.
Most, Németh Balázs szerint, hasonló forgatókönyv bontakozik ki: ezúttal a VOKS 2025 konzultációs íveit próbálják eltulajdonítani, ráadásul nem határon túli, hanem belföldi akciókról van szó.
A postaláda-fosztogatás politikai fegyverré vált a balliberális oldal kezében
– fogalmazott.
Németh Balázs úgy látja, az akció célja egyértelműen a konzultáció ellehetetlenítése.
Több portál is beszámolt róla, hogy a gyanú szerint Tisza párti aktivisták lopkodják a szavazólapokat a postaládákból. A balliberális aktivisták például a csepeli postaládákból vitték el a Voks2025 szavazólapjait. Kubatov Gábor Fidesz-alelnök arra figyelmeztet, hogy ez bűncselekmény.
A konzultációs íveket tartalmazó borítékok eltulajdonítása bűncselekmény, személyes adattal való visszaélésnek minősül
– írta az ügyre reagálva a Magyar Nemzet megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója is, majd hozzátette:
Ami a jogkövetkezményeket illeti,
aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el, ez utóbbinak minősül a politikai vélemény.
A tudományos igazgató kiemelte:
A Kúria gyakorlata e körben rögzíti, hogy a személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatvédelmi jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet. A bűncselekmény EU-beli súlyát mutatja, hogy külön uniós szabályzás vonatkozik a személyes adatok védelmére, a GDPR által – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Bűncselekmény a postaládákba elhelyezett szavazólapok eltávolítása – hívta fel a figyelmet Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója közösségi oldalán. Ezt annak kapcsán közölte, hogy Csepelről jutott el hozzá az a hír: baloldali, információink szerint Tisza párti aktivisták veszik ki az Ukrajna uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás szavazólapjait. Hangsúlyozta: ez bűncselekmény, levéltitok megsértése.
Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek. Álljunk ki magunkért, álljunk ki a jövőnkért.
– hangsúlyozta a pártigazgató utalva a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazásra. Hozzátette: minden egyes szavazat számít.
A hatályos Büntető törvénykönyv a levéltitok megsértéséről így fogalmaz: Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. Súlyosabb esetben pedig, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz, a büntetés akár három évig is terjedő szabadságvesztés is lehet - írja a Ripost.
A legbizarrabb múzeumi darabok.
A látszólag nyárias napok sem kímélnek meg.
Az ügyben vizsgálat indult.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre