Óraátállítás: honnan hová, miért és mióta kell tekergetni? Mindenre választ adunk!

Most vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás, ami évtizedek óta mindig március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart majd. Honnan hová kell állítani az órákat és miért? Itt van minden, amit az óraátállításról tudni érdemes!

Mi volt az óraátállítások előtt?

Mielőtt még bevezették volna a nyári és a téli időszámítást, az emberek a Föld minden pontján a téli, vagyis a mostani időszámítás szerint éltek. Majd jött az ipari forradalom, és hamarosan bevettek egy új időszámítást, a nyárit, méghozzá azért, hogy egy kis pénzt lehessen így spórolni.

Kinek az ötlete volt az óraátállítás?

A nyári időszámítás ötletét sokan Benjamin Franklinnek tulajdonítják, ez azonban tévedés. Ő 1784-ben a szatirikus kis írásában (Javaslat a világítás költségének csökkentésére) valójában a korai kelésre buzdította az embereket és nem az óraátállítást szorgalmazta a Wikipédia szerint. 

• A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben valójában George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a wellingtoni filozófiai társaságnak beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt: októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza. Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be. 
• Azt ezt követő első komolyabb próbálkozás egy angol politikus, William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal állt elő, hogy az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre, majd szeptember négy vasárnapján vissza. A javaslatát végül nem szavazták meg.
• Willett ötlete aztán megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő Angliában, amit végül - több módosítást követően - meg is szavaztak.

Mikor és hol vezették be először az óraátállítást?

Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Az óraátállítás célja ekkor a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

Mióta állítgatjuk át az órákat Magyarországon?

Magyarországon 1954-1957 között a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. Az akkori Minisztertanács azt remélte, hogy a csúcsterhelés csökkenésével felszabaduló villamosenergia-kapacitást leginkább az alumíniumkohászatban lehet majd hasznosítani. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 1996-ig – az európai egységesítésig – a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.

Előre vagy hátra kell most állítani az órákat?

A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik. Idén ez március 30-ra esik, tehát ekkor kell átállítani az óráinkat hajnal 2-ről előre, hajnal 3-ra. Vagyis egy órával kevesebbet alhatunk, cserébe viszont egy órával tovább lesz kint világos.