Pap Róbert a fronton halt hősi halált. Az ukrán háború borzalmai még mindig nem értek véget.
Ismét gyászba borult Kárpátalja, miután egy újabb katonát vesztettek el a háborúban. Ezúttal Ungvár öltözött feketébe: a település egyik közkedvelt, fiatal lakója esett el az ukrán háború frontján. A 34 éves magyar katonát, Pap Róbertet január 23-án érte utol a végzet, ekkor értesítették az összeroppant családot arról, hogy a fiatal családapa hősi halált halt.
Róbert szerettei valósággal összeomlottak a gyásztól, ahogyan barátai is: a mindenki által életvidám, mosolygós, jó kedélyű férfit ugyanis mindenki szerette. Holttestét a közelmúltban szállították haza Ungvárra, ahol nemcsak hősöknek kijáró tisztelettel búcsúztak el tőle, de így is kísérték utolsó útjára. A város önkormányzata is szívszorító szavakkal köszönt el tőle:
A szerettei úgy emlékeznek Róbertre, mint egy kedves, őszinte, együttérző srácra, aki 19 évesen anya nélkül maradt. Szerette az életet, különösen a rokonait, rajongott a családjáért
– írta megható búcsúüzenetében az Ukrán Városi Tanács.
Temetésére természetesen szinte az egész település ellátogatott: Róbert ukrán zászlóval fedett koporsóját hosszú, néma, feketébe öltözött menet és katonaruhában menetelő bajtársak tömege követte végig, egészen a temetőig, ahol a legnagyobb tisztelettel helyezték el a sírjában. A gyászmenet szomorú csendjét csak a trombitások zenéje törte meg: úgy tudjuk, hogy ők szívfacsaró zenével vezették a menetet Róbert végső nyughelyéig. A gyászmenet idejére az ismeretlenek is kimentek az utcára: ők szintén fekete ruhában, néma csendben és fél térdre ereszkedve álltak sorfalat a menetnek. Azonban nemcsak ők, hanem a szertartást végző egyházi szolgák is fél térdre ereszkedve várták a hősi halott koporsóját a temetőben, ahogyan a gyászoló rokonok és barátok tucatja.
A szertartásra a polgármester is ellátogatott, aki a katonák gyűrűjében, elcsukló hangon köszönt el Róberttől, míg a temetés végén a hadsereg egyik tagja könnyes szemmel adott át egy ukrán zászlót a férfi zokogó feleségének. Mellette Róberttel közös kiskamasz lánya, a férfi nővére és édesapja állt könnyes arccal:
Robi nagyon szerette őket, a családjáért élt. Imádta a feleségét és a lányát is. Sosem fogjuk elfelejteni az arcukat, amikor a koporsóját leeresztették. Ott örökre eltört bennük valami
– mondta egy ismerős.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre