Erre senki sem számított: meglepetésvendég volt Orbán Viktor Pátyon

Micsoda meglepetés: a Nemzeti Konzultációs országjárás hétfői állomására „ugrott be” a kormányfő. A hétfői pátyi fórumra tényleg meglepetésvendégként érkezett Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációs ívet.

A kormányfő elmondta, hogy a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépés a nemzeti konzultáció. Ha veszítünk, mindent veszítünk: „annyi” a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek – mondta. Hozzátette, hogy a jobboldali közösségnek rá kell ébrednie arra, hogy az országnak rengeteg veszítenivalója van.

Orbán Viktor szólt arról is, most jött el az ideje annak, hogy Magyarország a gazdaságpolitikájában a saját érdekeiből kiindulva gazdasági semlegességi filozófiát vállaljon fel, amelynek a legfontosabb mércéje az, hogy mi is a valódi nemzeti gazdasági érdek.

Magyarországnak másodlagos, hogy egy gazdasági kapcsolat politikai karaktere keleti vagy nyugati, az egyetlen fontos kérdés, hogy hasznos vagy nem hasznos az országnak – mondta a miniszterelnök.

Magyarország nem tekinthet csak az egyik vagy másik irányba, „nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Magyarország meg tudja csinálni címmel a kormány nemzeti konzultációt indított az új gazdaságpolitikáról, amelynek célja, hogy a  magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.

1. Gazdasági semlegesség

• Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának.
• Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban.

Ön mit gondol erről?

1. Gazdasági semlegességre van szükség.
2. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.

2. Új gazdaságpolitika

• Brüsszel azt mondja, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban.
• Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.

Ön mit gondol erről?

1. Magyarországnak a saját útját kell járnia.
2. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.

3. Kis- és közepes vállalkozások támogatása

• A multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat.
• Ezzel szemben a magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára.
2. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.

4. Multicégek rendszabályozása

• Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben.
• Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére.
2. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.

5. Béremelési program

• Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.
• Ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra.
2. Nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.

6. Munkáshitel fiataloknak

• Vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a diákhitel elegendő.
• A kormány álláspontja szerint a diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre.
2. A diákhitel elegendő.

7. Lakhatás támogatása

• Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia.
• Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a Szép-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.

Ön mit gondol erről?

1. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A Szép-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra.
2. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.

8. Fiatalok lakhatásának támogatása

• Vannak, akik szerint a csok plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre.
• A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5 százalékos kamatozású lakáshitelt kell biztosítani.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5 százalékos kamatozású lakáshitelre.
2. A csok plusz elegendő támogatás.

9. Tizenharmadik havi nyugdíj

• Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.
• A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.
2. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.

10. Családi adókedvezmény

• Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást.
• A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak.
• Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.

Ön mit gondol erről?

1. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.
2. Inkább a migrációt kellene támogatni.

11. A migrációs büntetés elutasítása

• Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt.
• A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában.

Ön mit gondol erről?

1. Felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából.
2. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.