Új fűtéstámogatási rendszer kidolgozásáról döntött a közgyűlés Szentkirályi Alexandra javaslatára. Budapest a Karácsony Gergely-féle rezsitámogatásnál jobb gyakorlatra számíthat.
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Szentkirályi Alexandra javaslatát, amely a Karácsony-féle és kerületi rezsitámogatások felülvizsgálatát és új fűtéstámogatási rendszer létrehozását sürgette. Mint a Fidesz-KDNP frakcióvezetője fogalmazott: „A rezsicsökkentés mellett nagy lépést tettünk egy jobb budapesti fűtéstámogatási rendszerért!”
Szentkirályi Alexandra javaslatot tett a fővárosi rezsitámogatás megújítására és a kerületi, illetve fővárosi gyakorlat felülvizsgálására, amelyet a testület elfogadott. Ennek értelmében a Városháza az Emberi Erőforrások Bizottsága elé terjeszt majd egy anyagot, amely a kerületekben működő jó gyakorlatokat példázza. Emellett pedig a főváros kidolgoz egy új fűtéstámogatási rendszert.
A lakhatási válságot is enyhítő kormányzati rezsicsökkentés is szóba jött az ülésen. A fideszes Radics Béla azt javasolta, hogy a közgyűlés álljon ki a rezsicsökkentés megőrzése mellett. Szerinte erre azért van szükség, mert Gerzsenyi Gabriella tiszás EP-képviselő a napokban a millióknak segítséget nyújtó rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt. Radics és a Fidesz-KDNP frakció szerint a fővárosnak inkább társulnia kellene a kormány rezsicsökkentő intézkedéséhez, hiszen ez a lakhatási válságot nagymértékben enyhíti és a napi megélhetést támogatja, a háztartások számára nagy segítség a mindennapokban. A közgyűlés nem állt ki a rezsicsökkentés mellett.
Szalai Piroska szintén fideszes képviselő friss uniós adatokat is hozott a kormány rezsicsökkentő programjáról. „2010-ben a magyar lakosság negyedének, 24,4 százalékának volt valamilyen szintű rezsi és hiteltörlesztési hátraléka. Ez a szám a rezsicsökkentés átalakulása után, 2015-től folyamatosan csökkent” – kezdte az Eurostat adatainak bemutatását.
Pénteken jött ki a tavaly év mérlege, 2023-ban a magyarok 8,1 százalékának van ilyen hátraléka. Egy másik uniós mutatót is szeretnék közölni, ez a lakhatási költséggel túlterheltek aránya. Ez azt mutatja meg, hogy a háztartások közüzemi kiadásai és lakás karbantartási kiadási hogyan viszonyulnak a jövedelemhez. Azok a családok, akiknek a bevétele 40 százalékát elérik ezek a kiadások, azok számítanak túlterhelteknek. 2010-ben a magyarok 14,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba, a rezsicsökkentés hatására 2020-ra 2,4 százalékra csökkent a számuk. Budapesten ez akkor 3,8 százalék volt, az EU átlag fölé került. Ma Budapesten más településeknél magasabb lett az arány, 11,3 százalék. Tehát egyértelműen kimutatható, hogy 2020 után alakultak ki Budapesten a lakhatási problémák
– mondta Szalai Piroska, hozzátéve: „Ezért is lenne jó, hogyha a főváros és a kerületek is be tudnának szállni a kormány programjába, és még több emberhez eljuthatna a támogatás. Hiszen így hatékonyabb segítséget lehet nyújtani a fővárosiaknak”.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre