Orbán Viktor: A patrióták nagy előretörést értek el

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke nem politikai ellenfél, hanem „a mi alkalmazottunk”; azokat a háború- és migránspárti miniszterelnököket kell ellenfélnek tekinteni, akik Európa szempontjából hibás álláspontot képviselnek – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor úgy értékelte az európai parlamenti (EP-) választásokat, hogy a nemzeti erők, a patrióták nagy előretörést értek el, de nem áttörést, valamint beszélt arról is, hogy Magyarországon sem szükséges, hogy adó legyen a borravalón.

A miniszterelnök Ursula von der Leyen elmúlt ötéves teljesítményét harmatgyengének értékelte. Kifejtette, az EU a zöldátmenetben kudarcot vallott, és lerombolja az európai ipart, ha így megy tovább. A háború ügyében nem a békére, hanem az ukránok melletti háborús részvételre összpontosít az unió; a migránsok továbbra is jönnek befelé – részletezte.
„Egy ötéves periódustól sokkal többet kellene kapniuk az európai embereknek” – értékelt.
Hozzátette: „Von der Leyen nem a politikai ellenfelünk”, hanem „a mi alkalmazottunk”, a bizottság elnökeként ugyanis az a dolga, hogy a miniszterelnökök által megszabott irányvonalat hajtsa végre. Ursula von der Leyen az uniós költségvetésből kapja a fizetését, ezért ő függelmi viszonyban van; azt kell tennie, amint a miniszterelnökök mondanak – fejtette ki.
Orbán Viktor szerint az igazi probléma nem az, hogy a bizottság elnöke mit nem csinált, hanem az, hogy a miniszterelnökök hagyták, hogy ezt csinálja, illetve ne csináljon többet, hiszen az európai politika súlypontja az Európai Tanácsban, a miniszterelnökök testületében van.
Elmondta, azért nem támogatta Ursula von der Leyen újraválasztását, mert a tanács által kiadott irányvonalhoz képest gyenge volt a teljesítménye, ezért jobb végrehajtót kell találni. Szerinte a változás következő lépése a nemzeti választásokon érhető el. Rámutatott, szeptemberben Ausztriában lesznek választások, de számos helyen a kormányok éppenhogy „léteznek és billegnek”, előrehozott választások várhatók, Németországban pedig tartományi választások lesznek ősz elején.
 

– fogalmazott.
Orbán Viktor közölte, „az ember a saját alkalmazottját ne tekintse ellenfélnek”, inkább azokat a miniszterelnököket kell politikai ellenfélnek tekinteni, akik Európa szempontjából hibás álláspontot képviselnek. Azokat a pártvezetőket is politikai ellenfélnek kell tekinteni – folytatta –, akik az EP-ben Magyarország ellen dolgoznak, mint a néppárti Manfred Weber, aki közismerten „magyargyűlölő”, háborúpárti, migrációt támogató ember, vele kell majd csatákat vívnia a magyar delegációnak.
Elmondta, a patrióták frakciója a harmadik legnagyobb erő az EP-ben, és hamarosan szövetségeket köt, lesz még második erő is. Reményét fejezte ki, hogy a következő választásokon a patriótáknak sikerül áttörést elérnie, például Ausztriában, és ezt fogja kiegészíteni a novemberi amerikai elnökválasztás. Év végére a patrióták a nyugati világban többségbe kerülnek – jelentette ki.
A kormányfő problémának nevezte, hogy nem azt csinálják az európai vezetők, amit az emberek akarnak. Kifejtette: az emberek egész Európában békét akarnak a háború helyett, de a baloldal háborúpárti. Az emberek azt akarják, hogy a migrációt állítsák le, a baloldal migrációpárti; az emberek nem akarják, hogy a családjaikból viccet csináljanak és a számukra fontos családi köteléket, amely egy férfi, egy nő és a gyereknevelés köré szervezi az életet, kigúnyolják mindenfajta más, ezzel azonos szintre emelt együttélési formákkal, „nevezzük ezt gendernek”, közben a baloldal genderpárti – sorolta.
Kitért arra is, hogy az emberek nemzeti szuverenitást, nemzeti büszkeséget akarnak, a baloldal ezt soha nem akarta, sőt inkább veszélyesnek tekinti.
Összegzése szerint az emberek más Európát és más európai politikát akarnak, mint amit a baloldal ajánl nekik. Ezzel szemben van egy világos jobboldali vízió, aminek a tengelyében a patrióták állnak, és amelyik nemzetekből álló, büszke, hazafiak által irányított, családbarát, migrációellenes és békepárti Európát képzel el – mondta.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a magyar elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, ezért Magyarország versenyképességi paktumot terjeszt elő azon a tanácsülésen, amelyet november 8-án, Budapesten tartanak a témában. Jelezte, hogy a paktumról már tárgyalt a franciákkal, olaszokkal, németekkel.
Ha versenyképesek vagyunk, akkor jól élünk, ha nem, akkor rosszul – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a kérdés összefügg a háborúval, hiszen nagyon nehéz úgy versenyképességet javítani, hogy közben „iszonyatos mennyiségű” pénz megy Európából Ukrajnába a háborúra.
Szerinte jóval 100 milliárd forint fölötti ez a pénz, miközben kevesebb forrás jut az európai gazdáknak, az elektromos átállásra, valamint az út-, híd- és vasútfejlesztésekre is.
Hangsúlyozta: amikor a békéért dolgoznak, akkor Magyarországért is dolgoznak, hiszen ha béke van, akkor abban a pillanatban egy más gazdasági helyzetben találja magát Magyarország, sokkal több lehetőséget tudnak kinyitni az emberek számára. Amíg háborús idők vannak, addig háborús költségvetést kell készíteni, „ha békét tudunk teremteni, akkor jön a békeköltségvetés” – tette hozzá, jelezve, hogy főbb pontjait illetően – már „az asztalfiókban van a békeköltségvetés”, amelyet békeidőben terjesztene elő a kormány, és amely mintegy megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését.
„Ennyit számít a háború vagy a béke kérdése” – fogalmazott.

MTI