Megszületett a döntés: nincs vége a főpolgármester-választásnak, a labda újra a Kúriánál pattog

Döntött az Alkotmánybíróság, a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia és új döntést kell hoznia Vitézy Dávid beadványának ügyében. Az LMP főpolgármester-jelöltje Erzsébetvárosban és Újpesten kezdeményezte a választás megismétlését, illetve az érvényes szavaztok újraszámolását az egész fővárosban, amelyet a Kúria előzőleg elutasított. Vitézy szerint a Kúria alkotmányos jogokat sértett határozatával, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, ahol igazat adtak neki. 

Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria nem indokolta meg kellően, hogy miért találta alaptalannak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatának felülvizsgálatát. Ez a bíróság szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette. 

Mint emlékezetes, az önkormányzati választás szavazását megelőző napon Szentkirályi Alexandra visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. Az idő rövidsége miatt nem kellett új szavazólapokat gyártani, hanem a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ilyenkor a jelölt nevét áthúzással kell törölni a lapról. A választást követően azonban parázs vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végzeték el a törlést, Erzsébetvárosban és Újpesten konkrétan olyan vékony tűfilccel húzták át a jelölt nevét, hogy az megtéveszthette a választópolgárokat. Vitézy emiatt kért új szavazást a két kerületben, amelyet az NVB után a Kúria is elutasított.

Ezt kérelmezte Vitézy

Vitézy Dávid felülvizsgálati kérelemének két eleme volt: egyrészt azt kezdeményezte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. A Kúria nemleges végzése ellen Vitézy alkotmányjogi panasszal élt. Szerinte ugyanis sérült a passzív választójog, figyelembe véve, hogy a Szentkirályi törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes. Ez pedig hatott a választás végeredményére is. Emellett kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálás kezdeményezésével. 

Ezért döntött így az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogi kötelezettségét, hiszen köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani, ezt azonban elmulasztotta. Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e a jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámláláskor szerzett új bizonyítékok okán, nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása. 

Most ismét a Kúriánál pattog a labda: elrendeli a szavazatok újraszámlálását az egész fővárosban, vagy megismétlik két kerületben a voksolást vagy - és az Alkotmánybíróság döntésének tükrében ez a legkevésbé valószínű - ismét helyben hagyja az NVB határozatát.