Szijjártó Péter: Ez a valaha volt legnagyobb támogatás

Soha ennyi – kettőmillió-tizenötezer – szavazatot nem kaptunk még európai parlamenti (EP-) választáson, ez a valaha volt legnagyobb támogatás – írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter bejegyzése szerint az üzenet világos: a magyar emberek nem kérnek sem a háborúból, sem a migrációból, sem a „gendernyomulásból”.

„Ennek megfelelően tesszük a dolgunkat továbbra is mind Budapesten, mind Brüsszelben” – fogalmazott a tárcavezető.

Budapesten és Magyarországon két választást tartottak, mind a kettőt megnyertük – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapról hétfőre virradó éjjel Budapesten, a kormánypártok eredményváró rendezvényén, a Bálnában.

Orbán Viktor köszönetet mondott Magyarország összes választópolgárának, aki úgy döntött, hogy részt vesz a kettős választáson. Elmondta, a vasárnapi önkormányzati és európai parlamenti választáson 57 százalékos volt a részvétel Magyarországon. A demokrácia köszöni szépen, jól van, ez is egy szép rekord – értékelt.

Gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, amely „öldöklő küzdelemben” elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékot.

Hozzátette: Budapesten és Magyarországon két választást tartottak, és mind a kettőt megnyerték. „Ráadásul háborús helyzetben, nehéz csatában arattunk fontos győzelmeket” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy Budapesttel együtt húsz vármegyei közgyűlés van Magyarországon, ezek közül mindegyiket megnyerték.

„Elvesztettünk három megyei jogú várost és megnyertünk négyet, összességében ebből is jól jöttünk ki” – jegyezte meg.

Budapestről szólva jelezte: még várni kell a főpolgármester-választás végeredményére. „Szentkirályi Alexandrának igaza volt, az egyetlen esély arra, hogy az eddig Budapestet vezető főpolgármestertől meg lehessen szabadulni, az a döntés volt, amelyet a Fidesz–KDNP jelöltje meghozott” – jelentette ki.

A fővárosi kerületekre kitérve elmondta, a kormánypártok elvesztettek egy kerületet, és visszanyertek egyet. Orbán Viktor kiemelte: Magyarországon ma az emberek világosan megüzenték, hogy békét akarnak.

Azt mondta, az európai parlamenti választás üzenete, politikai tartalma úgy fogalmazható meg, hogy Magyarországon az emberek világosan megüzenték: békét akarnak, ha a háború és a béke között kell választani, akkor a békét választják.

Hozzátette: megerősítést kapott a békepárti kormányzati politika. Kijelentette: azt tudja vállalni a kormányfőként, hogy a kormány ezzel a felhatalmazással a háta mögött kettőzött erővel küzd azért, hogy Magyarországot kívül tartsa a háborúból.

„Összegezve az európai parlamenti választás eredményét, ezt egy táviratban tudjuk elküldeni Brüsszelbe, ami így hangzik: migráció stop, gender stop, háború stop, Soros stop, Brüsszel stop” – fogalmazott. Megjegyezte: a Jóistennek van humorérzéke, mert a párizsi olimpia évében „írta ki a magyar történelemből a Momentumot”.

Azt is mondta, a magyar emberek világosan megmondták: azokat, akik Brüsszelben a hazájuk ellen fordulnak, meg fogják büntetni. Nem kérnek azokból, akik a hazájuk ellen dolgoznak, mindegyiket leszavazták.

Orbán Viktor megköszönte a Fidesz és a KDNP aktivistáinak azt „a fantasztikus munkát”, amit az elmúlt hatvan és az utolsó néhány napban véghez vittek. „A szombati egymillió találkozás napja hosszú ideig európai rekord is marad, talán nem hosszabb ideig, mint két évig” – jegyezte meg Orbán Viktor.

Azt üzente híveiknek, az önkénteseknek, aktivistáknak, „talpasaiknak, az utcai harcosainak”, hogy legyőzték a régi és az új ellenzéket, és mindegy, hogy hívják az éppen soros ellenzéket, újra és újra mindig le fogják őket győzni. „A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Négy vidéki nagyvárost a kormánypártok hódítottak vissza, kettőben pedig baloldali fordulat következett be. A vármegyei listák alapján is a jobboldal erősödésére lehet számítani Budapesten kívül. Ezekről kérdezte a hirado.hu Rotyis Bálintot a Nézőpont Intézet elemzőjét.

„A megyei jogú városok választási eredményeiből látszik, hogy a Fidesz tudott erősödni. Este fél 11 körül még Győr kérdéses, de az biztosra vehető, hogy eggyel több megyei jogú városban adhatnak polgármestert a kormánypártok, mint az előző ciklusban” – fogalmazott Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője a hirado.hu-nak. A szakértő kiemelte: ilyen értelemben a Fidesz a Budapesten kívüli területeken erősödni tudott.

Rotyis Bálint emlékeztetett: a Fidesznek jelentős, kiépített országos hálózata van a kis településeken is. Nyilván ez a pártnak előny, egy erőforrás, de önmagában a helyi szervezet megléte nem jelent győzelmet. Fejlesztésekre és helyi sikerekre van szükség – húzta alá.

Az elemző kiemelte, hogy a kormánypártok vidéki támogatottságát az adja, hogy 2010 után a kormány programokkal támogatta a vidéket. A magyar városok és magyar falvak élhetővé tételére, valamint a Budapest-központúság ellensúlyozására törekedett.

„A megyei jogú városokból gazdasági-kulturális központokat igyekszik alkotni, ezáltal is kiterjeszti gazdaság erejét az országban, hogy a munkahelyek és a megélhetés lehetősége a vidéki emberek számára is adott legyen”

– mutatott rá.

Kérdésre adott válaszában a Nézőpont Intézet elemzője elmondta, hogy az önkormányzati választások eredményei alapján Baja, Eger, Miskolc és Salgótarjánban lett jobboldali fordulat. Mint mondta, Baján és Egerben már az önkormányzati ciklus közben szétesett a baloldali összefogás, tehát borítékolható volt a változás. Ehhez képest viszont meglepetés a miskolci és salgótarjáni fordulat.

A Fidesz–KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna – közölte a Nézőpont Intézet hétfőn az MTI-vel.

Közleményük szerint az év eleji várakozásokhoz képest alul teljesítő Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó Tisza Párt (29,69 százalék) és Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég.

Úgy folytatták, hogy több ellenzéki vezető is az előrehozott országgyűlési választásokat tette a vasárnapi EP-választások tétjévé: Dobrev Klára a Fidesz veresége esetén, míg Magyar Péter a Fidesz esetleges 40 százalék alatti eredménye kapcsán emlegette az előre hozott választások szükségességét.

Bár egyik várakozás sem teljesült, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok európai parlamenti választási eredményei milyen parlamenti arányokat jelentettek volna egy országgyűlési választáson.

Kiemelték, hogy az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az EP-választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna – tették hozzá.

Modellszámításuk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, s abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették – fejtették ki.

Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna, ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna – írták.

Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna: a külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az EP-választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni.

Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka) – közölték.

Ezenfelül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján egy nemzetiségi mandátummal számoltak, mellyel ha nem számítanának a becslésükben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére – fűzték hozzá.

Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az EP-be, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem – áll az elemzésben, melyet a Ripost idézett.