Sikeresek, de nem feledik, honnan jöttek – roma példaképeket mutattak be

Nagyon sok művész és szakember van a romák között, akik példamutató eredményeket értek el az életük során. A sikerhez vezető útjukat azonban számos akadály nehezítette, ám ennek ellenére ők tovább haladtak az általuk választott pályán. Antal István most megjelent Sorsformálók című  könyvében sikeres roma származású férfiak küzdelmes életét mutatja be. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) gondozásában megjelent kötetben az interjúkat Kunhegyesi Ferenc festőművész portréi illusztrálják. A Metropol a Kopp Mária Intézetben tartott könyvbemutatón járt, ahol személyesen is találkozott a kötetben megszólaló férfiakkal. 

– hangsúlyozta a kötet jelentőségét a bemutatón az író. A találkozón a kötetben szereplő roma művészek mellett államtitkár, televíziós műsorvezető és görögkatolikus parókus is őszintén feltárta küzdelmes útját, és hangsúlyozták, hogy soha nem adták fel, amikor akadályok nehezítették az előrejutásukat. Ezek a tehetséges roma férfiak a mai fiataloknak is példával szolgálnak.

„Nagyon jót beszélgettem Istvánnal, de maradt bennem befejezetlen érzés, mert még annyi történetem lenne" – idézte fel dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár az interjúval kapcsolatos élményeit.

Balogh Győző János görögkatolikus parókus a Szabolcs megyei Tímár településről származik. Gyerekkorában találkozott Sója Miklós atyával, aki elindította őt a vallás útján. 

„Kell az a mélység, amely megteremti a saját szerencsénket” – említette Sörös Iván a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárságának főosztályvezetője a kerekasztal-beszélgetésen, ahol arról is szó esett, mennyire nehezítette meg a dolgukat a származásuk, a roma közösséghez való tartozás.

„Nem tudjuk, milyen cigánynak lenni, mert cigányok vagyunk. Én jómódú kereskedőcsaládba születtem, a nagyapámnak külön sofőrje volt, aki büszke volt, hogy Matyi bácsinál dolgozik” – mondta Kunhegyesi Ferenc festőművész, aki a kötetben szereplő férfiakról készített portrékat. 

Farkas Zsolt zenész, táncos, koreográfus a munkája révén a roma kultúra jó hírét viszi tovább. Elsősorban magyarnak vallja magát, akinek a lelkében ott a magyar himnusz és szereti a hazáját. 

Farkas András egyedüli roma az opera világában. A fiatal operaénekes arról beszélt, hogy fontos méltó helyére tenni a saját kultúráját. A világon egyedülálló az új produkciója. Lovari nyelven énekli Rossini és Leoncavallo leghíresebb operaáriáit. 

Nyári Oszkár színész és rendező már fiatalon is kiállt a romaságért. Elmesélte, hogy még főiskolás volt, amikor a Kaposvári Színházhoz került,  senkit sem érdekelt a származása. Az első évadban hat bemutatója volt, játszott angol grófot, francia katonát és az évad végén a rendező egy magyar dzsentri szerepét adta neki, amivel a legnagyobb sikereket érte el a városban.

A kötetben szereplő interjúalanyok mindegyikére jellemző, hogy személyes ambícióik mellett a roma közösségnek is segítettek. Sikereikkel a cigányság társadalmi megítélésén is változtattak. A roma kultúrát erősítik példamutatásukkal és ösztönözni akarják a fiatalokat, hogy senki se adja fel, hanem higgyen magában.