Hatályba léptek az idei nyugdíjszámításhoz nélkülözhetetlen úgynevezett valorizációs szorzók.
Szerző:
Szatmáry Tünde Katalin
az ugyintezesazonnal.hu szakértője
Azok, akik idén mennek nyugdíjba, illetve akik valamilyen oknál fogva nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, nagy várakozással tekintenek a most megjelent kormányrendeletre, amely tartalmazza a nyugdíjszámításhoz szükséges, idei évre vonatkozó számokat, úgynevezett valorizációs szorzószámokat. Az erről szóló 64/2024. kormányrendelet március 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben. De miért is fontos ez a szám?
Mindenki érintett, aki 2024-ben - az esetek többségében – igényel például korhatáros öregségi nyugdíjat, a nők 40 év után járó kedvezménye alapján öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, korkedvezményes nyugdíjat, árvaellátást, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, rokkantnyugdíjat vagy egészségkárosodáson alapuló ellátást. A kormányrendelet részletesen felsorolja az az érintett ellátások körét.
A szorzószámok hatályba lépését követően 15 napon belül állapítják meg - az új szabályok szerint - a január és december közti időpontban igényelt nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat. Azok esetében, akik 2024-ben mennek nyugdíjba, a nyugdíj összegszerű megállapításánál a 2022-es év, illetve az azt megelőző évek átlagkereseteit igazítják a 2023-as év kereseti szintjéhez. A tavalyi évben 17,5%-kal növekedtek a nyugdíjszorzók. 2024-ben a tervek szerint a jelenlegi gazdasági mutatók és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján körülbelül 14, 2 %-os emelés lesz, az előzetes várakozásnak megfelelően.
A nyugdíj összegének megállapításakor három dolog számít:
1. Idén az 1959-ban született férfiak és nők igényelhetnek öregségi nyugdíjat, továbbá azok a hölgyek, akiknek megvan a legalább 40 év elismert szolgálati idejük. Azok, akik nyugdíjazás előtt állnak és visszamenőleges hatályú nyugdíjba vonulással élhetnek a tavalyi évre, a jelenlegi szorzószámok ismerében kiszámíthatják, hogyan járnak jobban és megfontoltan dönthetnek arról, számunkra melyik a kedvezőbb nyugdíjigénylési időpont. Számos esetben a várható nyugdíj összege hasonló életpálya esetén is eltérő. A végleges nyugdíj összegét befolyásolja az elismert szolgálati idő, vagyis az, hogy mennyi ideig dolgozott a nyugdíjba vonuló.
2. A nyugdíj összege attól is függ, hogy az érintettnek a ledolgozott szolgálati évek alatt milyen összegű jövedelme volt, ami után nyugdíjjárulékot fizetett.
3. A nyugdíj összegét meghatározzák a nyugdíjba vonulás időpontjában érvényben lévő nyugdíjszorzók is.
Nagyon fontos, hogy a nyugdíj megállapításánál nem az utolsó öt év átlagkeresete, hanem az 1988-tól a nyugdíjba vonulást megelőző napig szerzett bruttó nyugdíjjárulék-köteles igazolt keresetek összege számít.
A nyugdíjszámítás bonyolult, hiszen a valorizációs szorzón túl számos egyéb jogszabályt kell ismerni a végleges nyugdíj összegszerű kiszámolásához. Az új valorizációs szorzókat 1988-tól egészen 2022.12.31-ig minden évben az éves nettó kereset felszorzására kell alkalmazni. Az új idei szorzók nem érintik azokat, akik már nyugdíjban részesülnek. Ők az év eleji, illetve az évközi visszamenőleges, inflációkövető emelésben részesülnek.
Külföldön és belföldön dolgozó magyarok nyugdíját is az idei szorzószámokkal állapítják meg, ha az érintett 2024-ben megy nyugdíjba. A legtöbb nyugdíjigény a kortól függetlenül igényelhető nők kedvezményes (40) öregségi nyugdíjára érkezik. Ennek feltétele továbbra is a 40 év elismert szolgálati idő, legalább 32 év kereső tevékenységgel. Ennek a két feltételnek egyidejűleg, igazolhatóan meg kell lennie az igénylés napján. A 40 éves szolgálati időbe a külföldön ledolgozott idő is beszámít abban az esetben, ha ezt az illetékes külföldi nyugdíjszerv igazolja. Az év elejétől igényelt ellátásokat jelenleg az érintettek előlegként kapják, annak érdekében, hogy létfenntartásukat fedezni tudják. A nyugdíjelőlegről minden esetben végzésben értesítik a nyugdíjast. Ezt követően, amikor minden adat rendelkezésre áll, az illetékes nyugdíjszerv megállapítja, majd megküldi a végleges nyugdíjmegállapító határozatot. A nyugdíj átutalásáról vagy a postai úton történő kifizetésről a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik.
Az előzetes nyugdíjszámítás fontos azoknak, akik idén vagy jövőre készülnek nyugdíjba. Az adategyeztető határozatból elvégzett nyugdíjszámítás után személyre szabott szaktanácsot kaphatnak, ennek köszönhetően pedig magasabb lehet a nyugdíjuk.
Érdemes előzetes számítást végezni, illetve előre tervezni azoknak is, akik időben szeretnének felkészülni nyugdíjas éveikre, biztosítva az időskori megélhetést a nyugdíj korhatár elérése előtt 7-10 évvel. Az adategyeztetési eljárás lefolytatása után, illetve az előzetes nyugdíjszámítást követően esetleg magasabb összegű jövedelem, vállalkozók esetén emelt összegű munkabér is növelheti hosszú távon a várható nyugdíjat, esetleg ünnepi jutalom, végkielégítés és minden olyan nagyobb összegű kifizetés, amelyből nyugdíjjárulékot fizetnek.
A nyugdíjmegállapításhoz és az előzetes nyugdíjszámításhoz nélkülözhetetlen az adategyeztetési eljárás lefolytatása, amelynek eredményeként határozatban ismerik el a biztosított személy szolgálati idejét, illetve 1988-tól azokat az éves kereseti adatokat, amelyekből nyugdíjjárulékot fizetett. Amennyiben a határozat például 2021.12.31-ig tartalmazza az adatokat, akkor az előzetes számításhoz szükséges a 2022-es és 2023-as éves bruttó - nyugdíjjárulékkal terhelt - kereset, a 2024. évben a nyugdíjigénylést megelőző napig. Így előre több megjelölt időpontra vonatkozóan is kérhető az előzetes nyugdíjszámítás.
Érdemes részletesen ellenőrizni az adategyeztetés eredményeként született határozat tartalmának helyességét, mert amennyiben pontatlanok vagy hiányosak a feltüntetett adatok, felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. Mivel a nyugdíjba vonulás egy életre szóló döntés, időpontjának meghatározása megfontolást igényel, mert utólag hónapok, illetve évek elteltével semmilyen esetben sem módosítható. A nyugdíjmegállapítás időpontját és a megállapított nyugdíj összegét jogerős határozatba foglalják, annak utólagos változtatására már nincs lehetőség, kivéve, ha a nyugdíjmegállapító határozat kézhezvétele után az igénylő meggondolja magát és mégsem megy nyugdíjba.
Szerző: Szatmáry Tünde Katalin
Forrás:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
64/2024 (III. 28) Kormányrendelet.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre