Elárulta a nyugdíjszakértő a titkot

Gördülékenyebbé tehetjük a nyugdíjazás folyamatát, ha tisztában vagyunk a feladatainkkal. Szatmáry Tünde Katalint, a www.ugyintezesazonnal.hu nyugdíjszakértőjét kérdezte a Fanny magazin, milyen teendők várnak a munkavállalóra és a munkáltatóra.

1. Szóljunk róla időben

A munkavállalónak a nyugdíjba vonulást megelőzően legalább hat hónappal írásban értesítenie kell a munkáltatóját vagy annak illetékes vezetőjét a nyugdíjba vonulási szándékáról. Fontos, hogy írásban rögzítésre kerüljön, hogy a munkaviszony megszűnik, vagy továbbfoglalkoztatásra kerül sor.

2. Könnyebb lehet az ügyintézés

A belföldi érintettségű nyugdíjigényt a nyugdíjjogosultság feltételeinek fennállása előtt 30 nappal lehet benyújtani a lakhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Ha erre bármilyen oknál fogva nincs elegendő időnk, akkor a teljes körű nyugdíjügyintézéshez 18. évet betöltött nagykorú személyt is meghatalmazhatunk.

3. Piros lámpát kaphatnak!

Ha a munkavállaló a nyugdíj igénylésének napjától már nem kíván tovább dolgozni, a munkaviszonyt legkorábban a nyugdíjba vonulását megelőző napon kell megszüntetni. Ha korábban lép ki, az a megélhetés bizonytalanságát eredményezi, valamint a munkaviszony megszűnésétől számítva 45 napon belül érvénytelenné válik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága is.

4. Szükséges igazolások

Ha úgy nyilatkoztunk, hogy a nyugdíjba vonulással megszűnik a munkaviszonyunk, a benyújtott igény beadásának napjától számított legkésőbb 30 napon belül kötelezően csatolnunk kell a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásokat. Ellenkező esetben a szolgálati idő és kereseti adatok hiánya miatt nem kerül megállapításra a nyugdíj és elutasító határozatot kapunk.

5. Visszamenőleg folyósítják

Ha a munkavállaló visszamenőleges hatállyal vonul nyugdíjba, és erről utólag megállapító határozatot kap, akkor a munkáltatónak minden esetben kötelessége visszamenőlegesen elvégezni az önellenőrzést és visszafizetni a munkavállaló részére a tőle jogalap nélkül levont járulékot egyidejűleg a munkáltató részéről túlfizetett járulékokkal együtt.

6. Ha nem tudnak megegyezni

Sajnos előfordul, hogy a munkáltató ugyan visszaigényli a befizetett járulékokat, de nem számol el visszamenőlegesen a munkavállaló felé. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, és jogvita alakul ki, a nyugdíjas a járulékok visszaigénylését a NAV közreműködésével is kérheti a munkáltatótól.

7. Bármikor munkába állhat

Az érintett személy a nyugdíjmegállapítás után meggondolhatja magát, így bármikor létesíthet munkaviszonyt teljes vagy részmunkaidőben, mint nyugdíjas munkavállaló. Ilyen esetben köteles a nyugdíjas státuszát nyugdíjmegállapító határozattal és a nyugdíjas igazolvánnyal igazolni a munkáltató felé.

Dolgozni nyugdíjasként? Miért is ne! 6+1 érdekesség

1. Munka nyugdíj mellett

Ha a nyugdíjas munkavállaló nem szünteti meg a munkaviszonyát a nyugdíjba vonulással, tehát továbbra is teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, akkor a nyugellátás igénylésekor köteles nyilatkozni a munkaviszony megtartásáról. Ez esetben csatolnia kell a nyugdíjigényhez a munkáltató által kitöltött, lepecsételt Biztosítási Idő- és Keresetigazolást.

2. Megéri tovább dolgozni

Az öregségi nyugdíjban részesülő személyek gyakorlatilag jövedelemkorlát nélkül folytathatnak keresőtevékenységet. Emellett a munkabérükből kizárólag a 15 százalékos szja-t vonják le, munkabérét más járulékokkal nem terhelik. Nyugdíjast foglalkoztató munkáltató mentesül a közterhek és egyéb járulékok megfizetésétől. 

3. Szünetel a folyósítás

Egyes közszférás foglalkoztatások, például az egészségügyi dolgozók esetén, ha nyugdíj mellett szeretnének dolgozni, a MÁK a nyugdíjmegállapító határozat átvétele után felfüggeszti a nyugdíj folyósítását. A munkáltató nyugdíjpótló kereset kiegészítésként folyósítja részükre az ellátást. Kivétel ez alól a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési és szakképzési ágazatban dolgozók.

4. Két legyet egy csapásra

A munkavállalók a nyugdíj mellett az illetményüket a kiegészítésekkel együtt is megkapják. Tehát, ha valaki például egyéb juttatásokban, például albérleti hozzájárulásban, utazási költségtérítésben, bérlettámogatásban, illetve éjszakai vagy műszakpótlékban részesül, akkor az illetményt és ezeket az egyéb juttatásokat egyidejűleg fizetik ki a részére.

5. Itt mások a szabályok!

Ne feledjük, más szabály vonatkozik azokra, akik korhatár előtti ellátás mellett dolgoznak. Az öregségi nyugdíjasokkal ellentétben rájuk nem vonatkozik a járulékmentesség, tehát a munkabérükből a járulékokat és az adót is le kell vonni. Sőt, a munkáltatónak is valamennyi közterhet meg kell fizetni.

6. Számoljunk csak utána!

A korhatár előtti ellátásban részesülők addig vállalhatnak munkát, amíg a keresetük az adott évben meg nem haladja a minimálbér 18-szorosát. Ez az összeg 2024-ben bruttó 4 802 400 forint, azaz havi bruttó 400 200 forint. Ha a bruttó kereset ezt az összeget túllépi, kérvényezni kell a MÁK-tól az ellátás szüneteltetését.

7. Felmondás indoklás nélkül

A nyugdíjas munkavállalóra speciális munkajogi szabályok érvényesek. Ez azt jelenti, hogy munkáltatónak nem szükséges megindokolnia a felmondás okát, a nyugdíjasnak nem jár végkielégítés, ha a felmondás időpontjában már nyugdíjasnak minősül.