Lejár a határidő!
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal feladata lehet, hogy az Állami Számevőszék által megállapított, 261 millió forintos tiltott támogatásból adódó büntetést a baloldali pártokon behajtsa, mivel eddig egyetlen párt sem fizetett. Márpedig az ellenzéknek 15 napja volt, hogy utaljon a központi költségvetés részére, a határidő pedig március 5-én lejár.
Még egy párt sem fizette be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján meghatározott, tiltott kampánytámogatásból adódó, összesen 261 millió forintos bírságot, ráadásul, ha március 5-ig nem fizetnek, a behajtás a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (NAV) kerülhet – tudta meg a Magyar Nemzet A Magyar Államkincstár megkeresésükre azt írta,
az ÁSZ által megállapított befizetési kötelezettségeket eddig egyik párt sem teljesítette. Közölték azt is, amennyiben a befizetési kötelezettségeket a pártok nem teljesítik, a kincstár jogszabály szerint, a behajtás érdekében megkeresi a NAV-ot. Azaz jövő héten már az adóhatóság feladata lehet, hogy fizetési határidőt figyelmen kívül hagyó pártoktól beszedje adók módjára a tartozást.
Ismert, az ÁSZ február 20-án zárta le azt a vizsgálatot, amely megállapította, hogy az ellenzéki összefogás hat pártja (DK, Párbeszéd, Jobbik, MSZP, Momentum, LMP) tiltott támogatást kapott és fogadott el a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól a 2022-es országgyűlési választások előtt.
A felhasznált 261 millió forintnyi tiltott támogatás befizetésére 15 napos határidőt kaptak az érintett pártok, amelyeknek egyenként 43,5 millió forintot kell befizetni, ennek határideje március 5-án jár le.
A vizsgálatról Windisch László, a számvevőszék elnöke korábban elmondta, az ÁSZ a választás előtti ötvennapos kampányidőszakban felhasznált összegeket vizsgálta azoknál a pártoknál, amelyek legalább egyszázalékos eredményt elértek a tavalyi országgyűlési választáson.
Megállapították, hogy az ellenzéki összefogás hat pártja tiltott támogatást kapott és fogadott el a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól (MMM). – Márki-Zay Péter maga is elmondta, hogy volt egy MMM-es számla, ami a központi kampány működését szolgálta, és a hat párt közös miniszterelnök-jelöltje maga sem tagadta a tiltott támogatást – mondta az ÁSZ elnöke. Hozzátette, a számvevőszék megvizsgálta a Márki-Zay által elmondottakat, és az igaznak bizonyult.
Hangsúlyozta, a hat párt egységesen követte el a jogsértéseket azzal, hogy, a költségekre vonatkozó korlátokat megsértették és tiltott támogatást fogadtak el jogi személytől. Windisch László emlékeztetett,
az MMM összesen 1,67 milliárd forintnyi támogatást kapott, ebből az ÁSZ most 261 millió forint jogosulatlan felhasználását állapította meg. Az összegről a számvevőszék elnöke elmondta: abból a pártok 87,5 milliót költöttek kampányrendezvényekre, választási gyűlésekre, ezen belül a március 15-i rendezvényre, 76,7 milliót választási plakátokra, szóróanyagokra és 97 millió forintot kiadványokra, továbbá közel százmilliót olyan anyagokra, mint a „Nyomtass te is!”, a „Csak felfelé!” vagy a „Rólad szól, rólunk szól” című nyomtatványok.
Windisch László közölte, a pártok egyenlő részben kötelesek a megállapított összeget befizetni, mivel közös kampánytevékenységet folytattak, a számukra nyújtott vagyoni hozzájárulás egyenlő mértékben szolgálta az érdekeiket, továbbá a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségre törekedő pártok nemcsak a saját, de a velük közös listán induló többi párt sikeres választási szereplésében is érdekeltek voltak.
Azon túl, hogy a tiltott támogatás összegét 15 napon belül be kell fizetniük, a pártok központi költségvetésből juttatott támogatását ugyanekkora összeggel csökkentik. Utóbbival kapcsolatban az államkincstár lapunkat arról tájékoztatta, az irányadó jogszabályi határidőn belül határozatot hoznak arról, hogy csökkentsék a pártok támogatását a központi költségvetésből. Ez alapján már csak a csökkentett összegű központi költségvetési támogatást folyósítják.
Gyanúsítottként hallgattak ki egy embert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom ötszázmilliós „mikroadományaival” kapcsolatban – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunk kérdésére adott válaszából. Mint írták, „az ügyben a nyomozó hatóság hallgatott már ki gyanúsítottat, bővebb tájékoztatás azonban a nyomozás érdekeire figyelemmel nem adható”. Minden bizonnyal a gyanúsított nem más, mint Perjés Gábor, a 99 Mozgalom hivatalos képviselője. A feltételezést, hogy Perjést hallgathatták ki, az is alátámasztja, hogy a párbeszédes politikus lakcímére jegyezték be a mozgalmat, illetve ő volt az, aki félmilliárdnyi „mikroadományt” készpénzben befizetett az egyesület számlájára. Tavaly novemberben Perjésnél már tartottak házkutatást is.
A 99 Mozgalom Egyesület finanszírozta 2021-ben Karácsony Gergely elbukott előválasztási kampányát.
A mozgalom vonatkozásában már korábban is történtek hatósági intézkedések: tavaly novemberben Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában is volt házkutatás. Itt okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglaltak le.
A 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ jelentését, amelyet a tavalyi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek. A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be az említett 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött „mikroadományokról” kezdett beszélni. Az ügyben – amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett – költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt zajlik nyomozás.
A bank feljelentését egy belső vizsgálat előzte meg. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt.
Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy „mikroadományokról” szó sem lehetett.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre