Fokozódik a vita a fuvarozók és a kormányhivatal, illetve a főváros között, amiért Karácsonyék jogellenesen pénzt szednek be az úthasználatért.
Fokozódik a vita a behajtási engedélyek kapcsán történő pénzbeszedés miatt. A főváros ugyanis „eljárási díjat” szed be a behajtási engedélyt kérő fuvarozóktól. A tét nem kicsi, hiszen negyedmillió behajtási engedélykérelem érkezik évente a fővároshoz, ami súlytól és helyszíntől függően 5000 forinttól 60 000 forintig is terjedhet – alkalmanként. A tehergépkocsivezetők és fuvarozó cégek is tiltakoznak a jogtalannak tartott díjak miatt. A behajtási díjakat a cégek beépítik az áraikba, amit így a budapestiek fizetnek meg.
A kérdés jogi megítélése hosszú évekig húzódott, majd végül a Kúria 2022-es döntése megerősítette, hogy az önkormányzatoknak nincs joguk útfenntartási hozzájárulást kivetni önkormányzati rendelet alapján, mivel az ilyen kötelezettségek útdíjnak minősülnek. A döntés hátterében Budakalász és több más település önkormányzatának rendelete állt, melyek a meghatározott össztömeget meghaladó gépjárművek behajtását behajtási engedélyhez kötötte, és ennek ellenértékeként útfenntartási hozzájárulást írt elő. A Kúria 2022. április 21-én közzétett határozata szerint ez a gyakorlat sérti a jogszabályokat, mivel az alaptörvény és a közúti közlekedésről szóló törvény nem ruházza fel az önkormányzatokat az útdíjak megállapítására. Ezért a Kúria megsemmisítette az érintett önkormányzatok rendeleteinek azon részeit, melyek ellentétesek más jogszabályokkal. Az ügy mögött a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása állt, melynek kötelező folyamatosan monitorozni a helyi rendeleteket, hogy azok folyamatosan harmonizáljanak a törvényekkel, így ebben az esetben kifogásolták az önkormányzati rendeletek jogi alapját. Bár az érintett önkormányzatok módosították rendeleteiket a kormányhivatal felhívása nyomán, a Kúria szerint még mindig fennállt a törvénysértő állapot.
Az önkormányzatok természetesen abban hozhatnak döntést, hogy egy útra korlátozzák a behajtást, akár tömeg, akár egyéb indok alapján, ugyanakkor a korlátozás után azért, hogy mégis adjanak engedélyt a behajtásra, nem kérhetnek pénzt, ahogy ezt a Kúria is kimondta. A bíróság döntése után több önkormányzat úgy próbálja kijátszani a bíróságok döntését, hogy nem az úthasználatért kér díjat, hanem az ügyintézésért. Persze az önkormányzatok nagy része normakövető volt és 2022-ben visszavonta az erről szóló helyi rendeleteket. Nyilván sehol sem örültek neki, mert mindenhol jelentős összeget hozott a településeknek az útdíj, de ha a Kúria így döntött, nem volt mit tenni. Viszont úgy tűnik, hogy egyes önkormányzatok a törvények felettinek gondolják magukat...
A főváros fittyet hányt a Kúria döntésére, így tovább folytatta a jogtalan díjszedést. Jelenleg pénzt kérnek a regisztrációért, az ügyintézésért és a behajtásért is. Miután Budapest Főváros Kormányhivatala (BKF) ismét felszólította a törvények betartására, Karácsony Gergely Facebook-posztban próbált pánikot kelteni. A főpolgármester azt állítja, hogy megint csak „szegény Budapestet bántja a kormányhivatal”, ami azért badarság, mert a Kúria 2022-es ítélete után minden önkormányzatot tájékoztattak arról, hogy a bíróság jogtalannak ítélte az önkormányzatok által szedett útdíjat. Azt próbálja elhitetni a fővárosiakkal, hogy ha eltörlik a behajtási díjat, akkor rászabadul a „kamionterror” a fővárosra. De ő, a megmentő nem hagyja, hogy a „a kormány kamionokkal árassza el a fővárost”... Nem ez az első eset, hogyha felhívják a figyelmét a törvények betartására, akkor pityeregve elkezd „gonoszkormányozni” és hazudozni, miközben a bíróság talárja alá bújik. Miközben a kamionok behajtását úgy szabályozza, ahogy akarja – csupán adót nem vethet ki rá. Nézzük, kell-e félni a „kamionterrortól”!
Az ügy kapcsán megkérdeztük Árvay Tivadart, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökét, kell-e félniük a fővárosiaknak a „kamionok terrorjától”, amiről a főpolgármester írt.
Ez azért nem állja meg a helyét, mert két különböző dolog az, hogy egy önkormányzat hogyan korlátozza a lakott területre történő behajtást a nehéz tehergépjárművek részére, és hogy milyen engedélyek, útvonalengedélyek kiadásához köti ezt. Ez egy dolog, és egy másik dolog, hogy ezért szed-e díjat vagy sem. De itt most arról van szó, hogy ezt a díjszedési elemet vennék le erről a rendszerről, amely rendszer ettől még továbbra is fennmaradna. Ma Budapest gyakorlatilag egy nagy súlykorlátozott zónának tekinthető, hiszen bárki, aki jön be a városba, ugye láthatja már a bevezető utakon is, az M3-as, M5-ös és M7-es bármelyik bevezető szakaszon, hogy ott kapásból egy 12 tonnás korlátozó tábla van kihelyezve, ami azt jelenti, hogy 12 tonnánál nehezebb jármű előzetesen kért engedély nélkül nem is hajthat be Budapestre.
A helyzet tehát úgy áll, hogy például a súlykorlátozás akkor is védi a fővárosiakat, ha nem is szednek a behajtásért pénzt. Így a főváros jogtalanul szed behajtásonként akár 60 000 forintot a fuvarozóktól, akik sajnos ezeket vagy egybe elkérik a megrendelőktől, vagy beleépítik a költségeikbe, amit a végén mindig az átlag budapesti fizethet meg.
Több kerületben is drágul az élet, a balliberális önkormányzatok emelik az árakat. Az áremelések miatt a többi között Józsefvárosban, a Hegyvidéken és Ferencvárosban is felköthetik a gatyájuk a kerületiek, akiknek mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk.
Like-okért és követőkért gyógyszerezte gyermekét.
Sietve menekült a 4 fős család otthonukból.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
